mi a kotta?

A szovjet Kilencedik

  • mi a kotta
  • 2013. június 9.

Zene

"A hallgatók szétszéledtek, nagyon kínosan érezve magukat, mintha szégyenkeztek volna a Sosztakovics által nagy nyilvánosság előtt elkövetett zenei pimaszkodás miatt - amit sajnos nem ifjoncként, hanem negyvenéves férfiként követett el, ráadásul milyen pillanatban!" Egy visszaemlékezés szerint 1945 novemberében ilyen feszélyező rosszérzések közepette álltak fel a rádiókészülék mellől a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének székházában a Sosztakovics 9., Esz-dúr szimfóniájának első felhangzását végighallgató zenei szakemberek: inkább az előzetes politikai elvárások ismeretében, semmint a komponista teljesítményét kicsinyelve.

Merthogy a második világháború éveiben Sztálin által propagandisztikus szándékkal erősen reklámozott és nyugat felé új Beethovenként kolportált Sosztakovicstól a szovjet Kilencediket várta a Gazda és a nagyvilág. Csakhogy hiába várta, mert ebbe a szimfóniába juszt se jutott kórus, himnikus emelkedettség meg a történelmi pillanathoz és "korunk nagyságához" méltó zene, s ennek utóbb meg is lett a böjtje Sosztakovics számára. A hét végén mi most a Sztálin által még pártkongresszusi programba is beillesztett mintaképpel, Beethoven Kilencedikjével összepárosítva hallgathatjuk majd meg e "népellenesnek" bélyegzett művet: az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar koncertjén Vajda Gergely vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, május 11., fél nyolc).

Dmitrij Sosztakovicshoz hasonlóan Szergej Prokofjevnek is igencsak meggyűlt a baja a zsdanovscsinával, azaz a szovjet ideológia és kultúrpolitika bekeményítésével a negyvenes évek második felében. Tőle ezen a héten a Budapesti Fesztiválzenekar jóvoltából hallhatunk majd felettébb népszerű zenéket: a Rómeó és Júlia részleteit, amelyek Bartók I. zongoraversenye és egy kortárs finn alkotás nyomában zárják majd a hangversenyek programját (Nemzeti Hangversenyterem, május 10. és 12., háromnegyed nyolc, ill. május 11., fél négy). Bartók 1927-ben bemutatott zongoraversenyét e koncerteken a nagyszerű Pierre-Laurent Aimard játssza majd egy jeles finn karmester, Osmo Vänskä vezénylete mellett. A hét másik pianista vendége egy fiatal orosz, a 27 esztendős Gyenisz Kozsuhin lesz, aki Kocsis Zoltán intésére figyelmezhet majd a Nemzeti Filharmonikusok bérleti estjén, Brahms pesti érdekű B-dúr zongoraversenyének magánszólamát teljesítve (Nemzeti Hangversenyterem, május 14., fél nyolc).

Az előttünk álló hét harmadik jelentős vendége már leginkább a szájával és a légzőszerveivel dolgozik, hiszen ő Emmanuel Pahud, a svájci mesterfuvolás, aki a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjének szólistasztárja lesz (Nemzeti Hangversenyterem, május 13., fél nyolc). Pahud (képünk mutatja) két művet is elfúj majd nekünk: a romantikus operaszerzőként többé-kevésbé elfeledett Saverio Mercadante élményszerű fiatalkori fuvolaversenyét, valamint a huszadik századi svájci komponista, Frank Martin legsajátabb műfaja, a balladák sorozatindító darabját, az 1941-es I. ballada fuvolára, vonószenekarra és zongorára című kompozíciót.

Figyelmébe ajánljuk

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

„Ellentmondásos karakterek”

Az angol posztpunk zenekar 2023-ban a Reflektor Fesztivál fő fellépőjeként, tavaly pedig a Dropkick Murphys előzenekaraként lépett fel hazánkban. Ám hamarosan viszontláthatjuk őket Budapesten – immár önálló koncerten. Helsinkiben értük utol a turnézó zenekar énekesét, Charlie Steent.