Lemez

Bartók: 1. és 2. hegedű-zongora szonáta; Szólószonáta hegedűre

  • - csont -
  • 2013. június 9.

Zene

"Ami egykor préritűznek tűnt, arról utólag kiderült, hogy csárdás", írta Th. W. Adorno többek közt az 1. hegedű-zongora szonáta kapcsán (1956), amelyet éppen ő méltatott lelkesen a bécsi bemutatón, 1922-ben. Nehéz belekötni e kegyetlen ítéletbe, különösen egy magyarnak, aki egy külföldinél talán jóval érzékenyebben reagál a hamis retorikájú, "népiesch" hangvételre.

Kocsis Zoltánt és Kelemen Barnabást aligha gyötörték kételyek - Bartók zenéje az anyanyelvük, és az ilyesmit nem szokta bírálni az ember, lévén mintegy természeti adottság. Sőt a posztromantikus csárda-hetykélkedés iskolapéldái (kivált az első szonáta harmadik tétele; nem véletlenül ennek ihletésére írta Ravel a Tzigane című darabját!) még a szokásosnál is vadabbul, még elszántabban, még "magyarabb daccal" szólnak; a tempók lenyűgözőek, a lendület megállíthatatlan, a monoton ritmika a végsőkig átlelkesített. A számomra legjelentősebb tett mégis az elégikus-magányos hang felidézése volt, ilyen az 1. szonáta második tétele, de még inkább a 2. szonáta molto moderato szakasza. Kocsis és Kelemen interpretációjának legvonzóbb vonása, hogy noha minden ízében végiggondolt, játékuk mégis improvizáltnak tűnik.

A Szólószonáta előadásában is a legszebben sikerült a depressziós, valami elérhetetlen Eszmény-Magyarországba vágyó hang megszólaltatása (Melodia), bár valaki talán felvethetné, hogy Kelemen "túl" szépen, szinte mézbe mártott vonóval játszik. Legyen bármi is a véleményünk a művekről, előadásukban ma ez jelenti az etalont.

Bartók Új Sorozat - 15, Hungaroton, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.