mi a kotta?

Az Újvilág-mutyi

  • mi a kotta
  • 2013. július 27.

Zene

"Az amerikaiak nagy dolgokat várnak tőlem, mindenekelőtt azt, hogy én mutassam meg nekik az Ígéret földjére vezető utat, s aztán nagy, önálló művészetük birodalmát. Röviden, én teremtsem meg a nemzeti zenéjüket!"

Egy barátjának küldött levelében így büszkélkedett a pályafutása delelőjére felért Antonin Dvorák, akinek amerikai tartózkodása és működése a koncertrepertoár egyik legnagyobb slágerdarabját hívta életre - igaz, nem teljességgel kikezdhetetlen módon. Merthogy a New York-i Nemzeti Konzervatórium 1893. évi pályázatának díját egy bizonyos Antonin Dvorák professzor szakvéleménye nyomán ítélték oda az azonos nevű komponista Újvilág szimfóniájának. Ügyes, mondhatnánk, s úgy tetszik, ez a technika valóban megmutatta az ígéret földjére vezető utat, csakhogy a lényegen mindez mit sem változtat: Dvorák 9. (e-moll) szimfóniája méltán nyerte el a győztes pályaműnek járó 300 dollárt és az örökre szóló népszerűséget. Pénteken, a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén hallhatjuk legközelebb e kedvencünket, az ellenirányú zeneszerzői turizmus főművével (Gershwin: Egy amerikai Párizsban) és Samuel Barber ínyencség gyanánt fogyasztandó Hegedűversenyével egy programban összekerülve (Olasz Intézet, június 28., hét óra). A cseh-amerikai relációt ezúttal az előadók is újrateremtik majd, hiszen az est karmestere a sokoldalú amerikai muzsikus, Teddy Abrams, míg hegedűszólistája a fiatal cseh művész, Josef Spacek lesz.

"Nagyon nehéz, de megéri a fáradságot" - nyilatkozott Hans von Bülow a hét másik időtlen népszerűségű darabjáról, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyéről, amelynek ősbemutatóját ugyancsak Amerika keleti partjára, közelebbről Bostonba vitte el a mű dedikációjára büszke német karmester-zongorista. A versenymű szólóját eljátszandó most a fiatal zongoristanemzedék (egyik) legtehetségesebb virtuóza, az alig huszonkét esztendős Danyiil Trifonov (képünkön) érkezik majd a Budapesti Fesztiválzenekar szezonzáró koncertjeire, akinek tehetségét mondhatni kórusban méltatják olyan nagy pályatársak-pályaelődök, mint Martha Argerich vagy Alfred Brendel (Nemzeti Hangversenyterem, június 27., 28. háromnegyed nyolc, június 29. fél négy). A Takács-Nagy Gábor mindenkor felvillanyozó vezénylete alatt megszólaló program másik tétele egy valamennyi mutatóját tekintve hatalmas zenekari mű lesz: Anton Bruckner 4. szimfóniája, amelynek személyesen a kényszeres mániáival és világidegen alkatával a sorozatbéli Adrian Monkot idéző (és egyszersmind jócskán felülmúló) komponista adományozta a "Romantikus" melléknevet.

Egyebekben ezen a héten is használjuk ki majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar nyári kitelepülését a Kiscelli Múzeumba (július 1., nyolc óra), ahol Mozart, Josef Haydn és Michael Haydn szerzeményei mellett még egy többé-kevésbé ismeretlen zeneszerző életművéből is kapunk két számra valót. Georg Matthias Monn lesz ez a XVIII. századi alkotó, aki a barokktól a klasszika felé haladó osztrák kismesterek egyikeként nyilvánvalóan kiérdemli majd részvevő figyelmünket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.