mi a kotta?

Az Újvilág-mutyi

  • mi a kotta
  • 2013. július 27.

Zene

"Az amerikaiak nagy dolgokat várnak tőlem, mindenekelőtt azt, hogy én mutassam meg nekik az Ígéret földjére vezető utat, s aztán nagy, önálló művészetük birodalmát. Röviden, én teremtsem meg a nemzeti zenéjüket!"

Egy barátjának küldött levelében így büszkélkedett a pályafutása delelőjére felért Antonin Dvorák, akinek amerikai tartózkodása és működése a koncertrepertoár egyik legnagyobb slágerdarabját hívta életre - igaz, nem teljességgel kikezdhetetlen módon. Merthogy a New York-i Nemzeti Konzervatórium 1893. évi pályázatának díját egy bizonyos Antonin Dvorák professzor szakvéleménye nyomán ítélték oda az azonos nevű komponista Újvilág szimfóniájának. Ügyes, mondhatnánk, s úgy tetszik, ez a technika valóban megmutatta az ígéret földjére vezető utat, csakhogy a lényegen mindez mit sem változtat: Dvorák 9. (e-moll) szimfóniája méltán nyerte el a győztes pályaműnek járó 300 dollárt és az örökre szóló népszerűséget. Pénteken, a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén hallhatjuk legközelebb e kedvencünket, az ellenirányú zeneszerzői turizmus főművével (Gershwin: Egy amerikai Párizsban) és Samuel Barber ínyencség gyanánt fogyasztandó Hegedűversenyével egy programban összekerülve (Olasz Intézet, június 28., hét óra). A cseh-amerikai relációt ezúttal az előadók is újrateremtik majd, hiszen az est karmestere a sokoldalú amerikai muzsikus, Teddy Abrams, míg hegedűszólistája a fiatal cseh művész, Josef Spacek lesz.

"Nagyon nehéz, de megéri a fáradságot" - nyilatkozott Hans von Bülow a hét másik időtlen népszerűségű darabjáról, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyéről, amelynek ősbemutatóját ugyancsak Amerika keleti partjára, közelebbről Bostonba vitte el a mű dedikációjára büszke német karmester-zongorista. A versenymű szólóját eljátszandó most a fiatal zongoristanemzedék (egyik) legtehetségesebb virtuóza, az alig huszonkét esztendős Danyiil Trifonov (képünkön) érkezik majd a Budapesti Fesztiválzenekar szezonzáró koncertjeire, akinek tehetségét mondhatni kórusban méltatják olyan nagy pályatársak-pályaelődök, mint Martha Argerich vagy Alfred Brendel (Nemzeti Hangversenyterem, június 27., 28. háromnegyed nyolc, június 29. fél négy). A Takács-Nagy Gábor mindenkor felvillanyozó vezénylete alatt megszólaló program másik tétele egy valamennyi mutatóját tekintve hatalmas zenekari mű lesz: Anton Bruckner 4. szimfóniája, amelynek személyesen a kényszeres mániáival és világidegen alkatával a sorozatbéli Adrian Monkot idéző (és egyszersmind jócskán felülmúló) komponista adományozta a "Romantikus" melléknevet.

Egyebekben ezen a héten is használjuk ki majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar nyári kitelepülését a Kiscelli Múzeumba (július 1., nyolc óra), ahol Mozart, Josef Haydn és Michael Haydn szerzeményei mellett még egy többé-kevésbé ismeretlen zeneszerző életművéből is kapunk két számra valót. Georg Matthias Monn lesz ez a XVIII. századi alkotó, aki a barokktól a klasszika felé haladó osztrák kismesterek egyikeként nyilvánvalóan kiérdemli majd részvevő figyelmünket.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.