mi a kotta?

Az Újvilág-mutyi

  • mi a kotta
  • 2013. július 27.

Zene

"Az amerikaiak nagy dolgokat várnak tőlem, mindenekelőtt azt, hogy én mutassam meg nekik az Ígéret földjére vezető utat, s aztán nagy, önálló művészetük birodalmát. Röviden, én teremtsem meg a nemzeti zenéjüket!"

Egy barátjának küldött levelében így büszkélkedett a pályafutása delelőjére felért Antonin Dvorák, akinek amerikai tartózkodása és működése a koncertrepertoár egyik legnagyobb slágerdarabját hívta életre - igaz, nem teljességgel kikezdhetetlen módon. Merthogy a New York-i Nemzeti Konzervatórium 1893. évi pályázatának díját egy bizonyos Antonin Dvorák professzor szakvéleménye nyomán ítélték oda az azonos nevű komponista Újvilág szimfóniájának. Ügyes, mondhatnánk, s úgy tetszik, ez a technika valóban megmutatta az ígéret földjére vezető utat, csakhogy a lényegen mindez mit sem változtat: Dvorák 9. (e-moll) szimfóniája méltán nyerte el a győztes pályaműnek járó 300 dollárt és az örökre szóló népszerűséget. Pénteken, a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén hallhatjuk legközelebb e kedvencünket, az ellenirányú zeneszerzői turizmus főművével (Gershwin: Egy amerikai Párizsban) és Samuel Barber ínyencség gyanánt fogyasztandó Hegedűversenyével egy programban összekerülve (Olasz Intézet, június 28., hét óra). A cseh-amerikai relációt ezúttal az előadók is újrateremtik majd, hiszen az est karmestere a sokoldalú amerikai muzsikus, Teddy Abrams, míg hegedűszólistája a fiatal cseh művész, Josef Spacek lesz.

"Nagyon nehéz, de megéri a fáradságot" - nyilatkozott Hans von Bülow a hét másik időtlen népszerűségű darabjáról, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyéről, amelynek ősbemutatóját ugyancsak Amerika keleti partjára, közelebbről Bostonba vitte el a mű dedikációjára büszke német karmester-zongorista. A versenymű szólóját eljátszandó most a fiatal zongoristanemzedék (egyik) legtehetségesebb virtuóza, az alig huszonkét esztendős Danyiil Trifonov (képünkön) érkezik majd a Budapesti Fesztiválzenekar szezonzáró koncertjeire, akinek tehetségét mondhatni kórusban méltatják olyan nagy pályatársak-pályaelődök, mint Martha Argerich vagy Alfred Brendel (Nemzeti Hangversenyterem, június 27., 28. háromnegyed nyolc, június 29. fél négy). A Takács-Nagy Gábor mindenkor felvillanyozó vezénylete alatt megszólaló program másik tétele egy valamennyi mutatóját tekintve hatalmas zenekari mű lesz: Anton Bruckner 4. szimfóniája, amelynek személyesen a kényszeres mániáival és világidegen alkatával a sorozatbéli Adrian Monkot idéző (és egyszersmind jócskán felülmúló) komponista adományozta a "Romantikus" melléknevet.

Egyebekben ezen a héten is használjuk ki majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar nyári kitelepülését a Kiscelli Múzeumba (július 1., nyolc óra), ahol Mozart, Josef Haydn és Michael Haydn szerzeményei mellett még egy többé-kevésbé ismeretlen zeneszerző életművéből is kapunk két számra valót. Georg Matthias Monn lesz ez a XVIII. századi alkotó, aki a barokktól a klasszika felé haladó osztrák kismesterek egyikeként nyilvánvalóan kiérdemli majd részvevő figyelmünket.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.