mi a kotta?

Benjie

  • mi a kotta
  • 2013. november 3.

Zene

"You great composer, I little composer" - ezzel a bájosan tökéletlen angol mondattal kedveskedett egykoron Dmitrij Sosztakovics angol pályatársának, az idén Verdi és Wagner árnyékában ünnepelt, 100 esztendeje született Benjamin Brittennek.

A világot éppen Szent Cecília ünnepén meglátó komponista, akit édesanyja egyenesen a zeneszerzői B-sor, azaz a Bach-Beethoven-Brahms-lánc következő óriásának remélt, pár héttel a születésnap előtt, most szombaton jut főszerephez a Művészetek Palotájában (Nemzeti Hangversenyterem, október 5., fél nyolc). A nevét viselő jeles kelet-angliai kamarazenekar, a Britten Sinfonia és a régi zenés produkciók felől érkező tenor, Mark Padmore koncertjén ugyanis Britten-művek, valamint az őt ihlető és általa ihletett kompozíciók ünneplik majd a gyermekként Benjie-nek becézett mestert. Brittent felnőttkorában már csupán egyetlenegy ember, életfogytig alkotó- és élettársa, Peter Pears szólította ezen a becenéven, s ha tetszik, a szombati hangverseny az ő emlékét is megidézi majd, hiszen az 1943-ban bemutatott Szerenád éppúgy az ő tenorhangjára íródott, mint megannyi egyéb Britten-szerzemény. A kürtnek kitüntetett, s méghozzá keretező szerepet juttató dalciklus voltaképpen egy kisded angol költészeti antológiának is beillene, elvégre csupa klasszikus költemény követi egymást a tenor ajkán, köztük például John Keats verse, Az álomhoz, benne ezekkel a sorokkal:

"...ó, édes Álom! hogyha akarod,

törd meg dalom most s fogd le gyenge pillám,

vagy várd meg a záró áment, amíg rám

a mákonyos ágy suttog altatót;

de óvj s erősíts, mert a vánkoson

a sírba szállt nap árnya átoson..."

(Kosztolányi Dezső fordítása)

Keats, Lord Tennyson és Blake éjszakai hangulatú verseivel párhuzamosan, csupán egy teremmel arrébb Puskin-sorok daloltatnak majd, mivel az új évad első Metropolitan Opera HD-közvetítése az Anyegint fogja elénk hozni vadonatúj produkcióban (Fesztivál Színház, október 5., hét óra). Csajkovszkij műve Valerij Gergijev vezénylete alatt immár másodszorra kerül be az operamozis vetítéssorozatba, ezúttal a szerelmes levelét álmatlanul körmölő Tatjána szerepében a szépséges Anna Netrebkóval, valamint két lengyel operai amorózóval, a bariton Mariusz Kwieciennel és a tenor Piotr Beczalával. Apropó, lengyelek és apropó, születési centenárium: még mindig szombaton egy Lutoslawski-koncert is csábít, a százéves mester mellett a kilencven éve született Ligeti György előtt is tisztelegve, hála a Rondino Kamarazenekar izgalmas programjának (BMC, október 5., fél nyolc).

S végezetül, legalább vasárnapig eljutva a koncertprogramban, hosszú idő után jön az első operapremier az Erkel Színházban: Kodály Zoltán Háry Jánosa (október 6., hét óra). Habár az előadás voltaképpen csak itt számít bemutatónak, merthogy Vidnyánszky Attila e rendezését Debrecenben és a Margitszigeten már megismerhettük, a címszerepben akkor és most is a snájdig huszárként feszítő Haja Zsolttal.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.