mi a kotta?

Családi tűzhely

  • mi a kotta
  • 2013. május 4.

Zene

"Verdi egy púpost [Rigoletto] és egy szajhát [Violetta] állít a színpadra. Évtizedek óta először nem kosztümös hangok tűnnek föl az operaszínpadon, hanem hús-vér emberek. Egyik legérdekesebb levelében Verdi megvallja, nehéz szívvel mondott le arról, hogy egy nagy szerelmi kettőst komponáljon a Rigolettóhoz.

A szituáció: a csábító és az elcsábított, reggel a hálószobában. Ebben a Verdiben a modern lélek számára éppen ez olyannyira izgató: az emberi elem a maga kirívó eltorzulásában. 'De hát a cenzúra és a papok', folytatja, és ezzel indokolja lemondását a duettről. Akarja másvalaki a lehetetlent, maga Verdi a lehetségesért harcolt, és élethosszig tartó küzdelme a cenzúrával elénk tárja lénye igazságosságát és objektivitását. Ez a személyiség a lehetségest és az igazságot akarja szövetségre bírni. Csak addig követi a lehetségest, amíg lelkében az igazság vastörvénye ezt engedélyezi." Franz Werfel Verdi-esszéjében olvashatók e sorok (Bán Zoltán András fordításában), s mi az elkövetkező napokban kétszer is tiszteleghetünk az életmű előtt, amelyet egykor - és sokan alighanem ma is - oly könnyű szívvel ítélnek a banalitás csúcsteljesítményének. A bicentenáriumi évben a Budapesti Tavaszi Fesztivál és az Opera szombaton egy egész maratoni napot szervez Verdi ünneplése köré az Andrássy úton és az Ybl-palotában: szabadtéri koncertekkel, előadásokkal, felolvasásokkal, valamint egy erős szereposztású Rigolettóval (operaház, április 6., hét óra). Hétfőn azután az egyik legmellőzöttebb, sőt sokáig egyenesen elveszettnek hitt Verdi-opera hangzik majd fel ugyanitt, koncertszerű bemutató formáját öltve. A Stiffelio ez az opera, amelyet Verdi egy kényes erkölcsi kérdéseket feszegető, kortárs francia darab (A tiszteletes, avagy az evangélium és a családi tűzhely) nyomán komponált, s amelyet 1850-ben valósággal szétcincált a trieszti osztrák cenzúra. A megcsalt lelkészt, Stiffeliót most Kiss B. Atilla, rútul elcsábított feleségét pedig a friss Liszt-díjas Rálik Szilvia vokális alakításában ismerheti meg a magyar közönség, a karmester Héja Domonkos lesz (operaház, április 8., hét óra).

Egyebekben az elkövetkező napok zenei programja Joshua Belltől Grigorij Szokolovig ível majd, s e két nagy művész koncertjeinek ajánlása előtt már a Fesztiválzenekar és Takács-Nagy Gábor "Haydn-Mozart plusz" hangversenyeit is csak futtában ajánlhatjuk, noha a francia ínyencséget (Godard: Concerto romantique) is ígérő összeállítás amúgy igazán több szót érdemelne (Olasz Kultúrintézet, április 5., 6., 7., háromnegyed nyolc). A könnyed, sőt laza amerikai hegedűs ezúttal a 2011 óta általa irányított Academy of St Martin in the Fields társaságában és élén látogat el körünkbe, hogy egy Beethoven- és egy Mendelssohn-szimfónia ölelésében Max Bruch hegedűversenyének szólóját húzza (Nemzeti Hangversenyterem, április 4., fél nyolc). Szerdán, immár a fesztivál lezárultát követően azután Grigorij Szokolov évi rendes csodaestje ígérkezik, melynek idei programján Schubert-darabok mellett - úgy rémlik - első ízben a Hammerklavier szonáta is szerepel majd.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.