mi a kotta?

Ferike koncertje

  • mi a kotta
  • 2014. február 23.

Zene

"A finn ember szereti az önállóságot, de mindig szívélyes társa barátjának. Ha egy finn ember egymagában van, nyomban házat épít, és szaunát szerel fel. Ha két finn kerül össze, akkor muzsikálni kezdenek: az egyik hegedül, a másik trombitál. Három finn ember könyvtárat rendez be, négy finn énekkart alapít. Öt finn tudományos előadásokat szervez, hat finn újságot szerkeszt, és hét finn falut alkot." Így jellemezte egykoron saját népét egy magyarországi látogatójának a nagy finn, Jean Sibelius, akinek művei két hangverseny programján is ott szerepelnek majd az elkövetkező napok koncertéletének sűrűjében.

Először a Pannon Filharmonikusok pesti estjén jut majd elénk e szerző, ha tetszik, kézenfekvő módon, hiszen a pécsi zenekar vezetője, Bogányi Tibor igen erős finnországi kapcsolatokkal rendelkezik (Nemzeti Hangversenyterem, január 24., fél nyolc). Sibelius I. szimfóniájának párja a műsoron a megunhatatlan, de legalábbis elnyűhetetlen b-moll zongoraverseny lesz Csajkovszkijtól, a karnagy nagyszerű fivérének, Bogányi Gergelynek a szólójával. A másik koncert, amelyen Sibelius művei fölhangzanak majd, a Nemzeti Filharmonikusok csütörtöki programja lesz: Kocsis Zoltánnal a karmesteri dobogón, valamint a moszkvai születésű, ám francia hegedűs, Alexandra Soumm közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, január 30., fél nyolc). A szép és kiváló szólista (képünkön) a magyar érdekű, hiszen a csodagyermek Vecsey Ferikének dedikált, d-moll hegedűversenyt játssza, majd a másik népszerű Sibelius-darabot, a Valse triste-et, továbbá másfél Schubert-szimfóniát elővonultató esten.

"A szimfónia legyen olyan, mint a világ: mindent öleljen át" - formulázta meg nézetét éppenséggel Jean Sibeliusnak a nagyobb pályatárs, Gustav Mahler, s a Nemzeti Filharmonikusok másik, szombati koncertje próbát ad majd e mahleri totalitásból (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc). Stefan Soltész vezényletével a VII. szimfónia hangzik majd fel, amely bár derűs kompozíció, azért ősbemutatóját a komponista mégse engedte oda az épp meghódítani szándékozott New York számára, ekképp szólván: "Olyan közönségnek, amely még semmit sem tud rólam, túlságosan komplikált ez a mű."

A múlt heti zenekari hangversenyek után, most vasárnap kamarazenészként ül ki a pódiumra Jevgenyij Koroljov, méghozzá újfent Keller András társaságában (Zeneakadémia, január 26., fél nyolc). Koroljov és a Keller Kvartett Brahms f-moll zongoraötöse mellett Sosztakovics egyik legizgalmasabb remekművét, a g-moll zongoraötöst játsszák majd el, mely mű 1940-ben okvetlenül megérdemelten nyerte el a Sztálin-díjat. Sztálin-díjat az az orosz zeneszerző is kapott (éppenséggel hármat is), akinek nyitányával az "budai Danubia Zenekar pénteki koncertje indul majd (Zeneakadémia, január 24., fél nyolc). A Sosztakovicsnak oly sok kellemetlen pillanatot okozó funkcionárius-komponista, Kabalevszkij - amúgy Lenin-díjjal honorált - operája, a Colas Breugnon nyitánya egy magyar közéleti zeneszerző, Petrovics Emil emlékhangversenyén fog megszólalni, nyomában Petrovics Zongoraversenyével és II. szimfóniájával. S végül színtiszta orosz programot ígér Borogyinnal, Csajkovszkijjal és Prokofjevvel a Fesztiválzenekar soros három koncertje: Fischer Ivánnal, valamint Prokofjev 3. zongoraversenyének magánszólamában Alexander Toradzéval (Nemzeti Hangversenyterem, január 26., fél négy, ill. 27. és 28., háromnegyed nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.