mi a kotta?

Ferike koncertje

  • mi a kotta
  • 2014. február 23.

Zene

"A finn ember szereti az önállóságot, de mindig szívélyes társa barátjának. Ha egy finn ember egymagában van, nyomban házat épít, és szaunát szerel fel. Ha két finn kerül össze, akkor muzsikálni kezdenek: az egyik hegedül, a másik trombitál. Három finn ember könyvtárat rendez be, négy finn énekkart alapít. Öt finn tudományos előadásokat szervez, hat finn újságot szerkeszt, és hét finn falut alkot." Így jellemezte egykoron saját népét egy magyarországi látogatójának a nagy finn, Jean Sibelius, akinek művei két hangverseny programján is ott szerepelnek majd az elkövetkező napok koncertéletének sűrűjében.

Először a Pannon Filharmonikusok pesti estjén jut majd elénk e szerző, ha tetszik, kézenfekvő módon, hiszen a pécsi zenekar vezetője, Bogányi Tibor igen erős finnországi kapcsolatokkal rendelkezik (Nemzeti Hangversenyterem, január 24., fél nyolc). Sibelius I. szimfóniájának párja a műsoron a megunhatatlan, de legalábbis elnyűhetetlen b-moll zongoraverseny lesz Csajkovszkijtól, a karnagy nagyszerű fivérének, Bogányi Gergelynek a szólójával. A másik koncert, amelyen Sibelius művei fölhangzanak majd, a Nemzeti Filharmonikusok csütörtöki programja lesz: Kocsis Zoltánnal a karmesteri dobogón, valamint a moszkvai születésű, ám francia hegedűs, Alexandra Soumm közreműködésével (Nemzeti Hangversenyterem, január 30., fél nyolc). A szép és kiváló szólista (képünkön) a magyar érdekű, hiszen a csodagyermek Vecsey Ferikének dedikált, d-moll hegedűversenyt játssza, majd a másik népszerű Sibelius-darabot, a Valse triste-et, továbbá másfél Schubert-szimfóniát elővonultató esten.

"A szimfónia legyen olyan, mint a világ: mindent öleljen át" - formulázta meg nézetét éppenséggel Jean Sibeliusnak a nagyobb pályatárs, Gustav Mahler, s a Nemzeti Filharmonikusok másik, szombati koncertje próbát ad majd e mahleri totalitásból (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc). Stefan Soltész vezényletével a VII. szimfónia hangzik majd fel, amely bár derűs kompozíció, azért ősbemutatóját a komponista mégse engedte oda az épp meghódítani szándékozott New York számára, ekképp szólván: "Olyan közönségnek, amely még semmit sem tud rólam, túlságosan komplikált ez a mű."

A múlt heti zenekari hangversenyek után, most vasárnap kamarazenészként ül ki a pódiumra Jevgenyij Koroljov, méghozzá újfent Keller András társaságában (Zeneakadémia, január 26., fél nyolc). Koroljov és a Keller Kvartett Brahms f-moll zongoraötöse mellett Sosztakovics egyik legizgalmasabb remekművét, a g-moll zongoraötöst játsszák majd el, mely mű 1940-ben okvetlenül megérdemelten nyerte el a Sztálin-díjat. Sztálin-díjat az az orosz zeneszerző is kapott (éppenséggel hármat is), akinek nyitányával az "budai Danubia Zenekar pénteki koncertje indul majd (Zeneakadémia, január 24., fél nyolc). A Sosztakovicsnak oly sok kellemetlen pillanatot okozó funkcionárius-komponista, Kabalevszkij - amúgy Lenin-díjjal honorált - operája, a Colas Breugnon nyitánya egy magyar közéleti zeneszerző, Petrovics Emil emlékhangversenyén fog megszólalni, nyomában Petrovics Zongoraversenyével és II. szimfóniájával. S végül színtiszta orosz programot ígér Borogyinnal, Csajkovszkijjal és Prokofjevvel a Fesztiválzenekar soros három koncertje: Fischer Ivánnal, valamint Prokofjev 3. zongoraversenyének magánszólamában Alexander Toradzéval (Nemzeti Hangversenyterem, január 26., fél négy, ill. 27. és 28., háromnegyed nyolc).

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.