mi a kotta?

Közlekedj okosan!

  • mi a kotta
  • 2013. május 12.

Zene

Grigorij Szokolov jószerint még alig csukta be távoztában maga mögött a Müpa művészszobájának ajtaját, s mi máris újabb nagy zongoristákat köszönthetünk a koncertdobogón. Úgyannyira, hogy az előttünk álló hét nap koncertprogramját akár így is sommázhatjuk: Fazil Saytól Radu Lupuig.

Más megközelítésben viszont a közlekedésbiztonság fontosságára intő figyelemfölhívásnak is ítélhetjük az elkövetkező hangversenyek egyikét-másikát, ahol is az autóbaleset következményeitől halálig gyötört Maurice Ravel művei mellett még a biciklijén-velocipédjén halálát lelő Ernest Chausson szerzeménye is szerephez jut majd.

Ám haladjunk csak sorban és fontolva, hiszen pénteken az excentrikus jelzőtől aligha megfosztható zongoravirtuóz és balszerencsés twitterező, Fazil Say (képünkön) koncertje nyitja majd a sort, a Pestre hazajáró Pannon Filharmonikusok vendégeként (Nemzeti Hangversenyterem, április 12., fél nyolc). A román vendégkarmester, Cristian Mandeal által vezényelt programot Enescu I. zenekari szvitje bocsátja majd útjára, mely művet már csak azért is érdemes meghallgatnunk a Kodály Központ rezidens együttesének előadásában, hiszen Kodály Zoltán kedvvel használta oktatási illusztráció gyanánt e wagneri ihletésű, ellenben Saint-Sa‘ns-nak ajánlott művet. Say Ravel G-dúr zongoraversenyét játssza majd e szvit nyomában, s a második koncertrészt Dvorák oly kedvelt VIII. szimfóniája tölti ki.

A fentebb emlegetett két közúti zeneszerző-áldozat a MÁV Szimfonikus Zenekar szerdai hangversenyén kerül majd össze, az egyik háromtételes B-dúr szimfóniája, míg a másik "a keringő apoteózisa", azaz a La Valse révén képviseltetve (Nemzeti Hangversenyterem, április 17., fél nyolc). Míg e két számtól közrefogva egy harmadik áldozat g-moll hegedűversenyét fogja elhúzni nekünk Baráti Kristóf: Szergej Prokofjevét, aki azonban nem a közúti közlekedést, hanem hazája köztörténetét vagy, némiképp leegyszerűsítve, Sztálin működését szenvedte meg végzetesen.

Csütörtökön azután a Budapesti Fesztiválzenekar szokott három nagyzenekari koncertjének elseje vár reánk a B betűs német zeneszerzőhármas műveivel, Fischer Ivánnal és a páratlan Radu Lupuval (Nemzeti Hangversenyterem, április 18., háromnegyed nyolc). E programról még legközelebb is módunk lesz szót ejteni, így e helyütt inkább ugorjunk vissza a hét végéhez, amikor is a Concerto Budapest ismeretterjesztő Mendelssohn-sorozatának utolsó alkalma ígérkezik: prófétai témákkal, Batta András szavaival és a fogadott magyar Alpaslan Ertüngealp vezénylete alatt (Fesztivál Színház, április 13., hét óra).

S utoljára is végezzük azzal, amivel kezdenünk kellett volna: a kilencvenedik születésnapját ünneplő Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjével, ahol Kocsis Zoltán mellett újra csak egy kiváló zongorista fellépését hírlelhetjük (Nemzeti Hangversenyterem, április 11., fél nyolc). Az olasz Enrico Pace egyik legmeghittebb szerzője, Liszt Ferenc A-dúr zongoraversenyét adja majd elénk, hogy aztán a koncert programját az ünnepi jelleghez illő módon a Kilencedik megszólaltatása szegje be.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.