Lemez

Heterotic: Love & Devotion

  • Velkei Zoltán
  • 2013. május 12.

Zene

Újabb meglepetés a Planet Mutól: a kiadót a modern elektronikus tánczene egyik legelőremutatóbb szereplőjének tekintik az utóbbi években - elég csak az amerikai juke/footwork-mozgalom bemutatására és a brit dubstep/bass zenék ismertebb producereinek határokat feszegető albumaira gondolni -, néha mégis képes olyan váratlan húzásokra, amik az újdonságok keresése helyett inkább jól ismert dolgok tökéletesítéséről szólnak.

Itt van például ez a lemez, amelyet Heterotic néven Mark Paradinas, a cég tulajdonosa jegyez közösen a feleségével, Lara-Rix Martinnal, de a számok felében közreműködik Nick Talbot is, aki a Gravenhurst alapítójaként vált ismertté. A Love & Devotion talán az egyik legkönnyebben befogadható összeállítás a kiadó elmúlt tizenkét hónapjából. A felvételek sok esetben kifejezetten slágeresek; dallamos rádióhouse és szintipop szól szűk negyven percben, Talbot hangja ráadásul nemegyszer libabőrt hozhat ki a hallgatón. Nem meglepő a visszatekintés a nyolcvanas évek végére - a művészekre saját elmondásuk szerint a számok írása során nagy hatással voltak az első rave-élményeik emlékei. A Blue Lights zongorás melódiája vagy a Slumber teljes eufóriába torkolló női vokálja és korai PC-elektronikája kifejezetten nosztalgikus hatású, a Bliss a kilencvenes évek eleji progresszív house-himnuszokkal flörtöl, a Robo Corp és a Knell pedig az időszak tudományos-fantasztikus hangulatát kelti életre, amikor a jövőt még valami teljesen másnak - sokkal izgalmasabbnak? - képzeltük el. Az utóbbiban a gitár ráadásul kifejezetten dinamikus, epikus lezárással jutalmazza a hallgatót.

Planet Mu, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.