mi a kotta?

Máglyára vele

  • mi a kotta
  • 2013. december 30.

Zene

"És elmondta, hogy már tizenhárom éves korában kinyilatkoztatást kapott az Úrtól, egy hang által, mely arra intette, hogy tanuljon meg uralkodni magán. Az első alkalommal nagy félelem fogta el. És azt mondta, hogy az említett hang nyáron, egy böjti nap delén szólalt meg, amikor ő az apja kertjében volt; a hang jobbról érkezett, a templom felől. És elmondta, hogy a hanghoz fény is társult, amely egyébként mindig is kíséri ezt a hangot.

Ezenfelül azt is elmondta még, hogy amikor harmadszor hallotta a hangot, felismerte, hogy ez egy angyal hangja. Elmondta, hogy a hang mindig óvta őt. Amikor megkérdezték tőle, miként láthatta az említett fényt, hiszen nem szemben állt vele, a kérdést figyelmen kívül hagyva tovább beszélt. Elmondta, hogy még egy erdőben is meghallaná ezt a hangot. Arra a kérdésre, hogy mire tanította ez a hang a lelke üdve érdekében, azt válaszolta, megtanította, hogyan uralkodhat magán. És azt is mondta a hang, hogy járjon templomba. És azután azt mondta, hogy mindenképpen Franciaországba kell mennie. És azon a héten kétszer vagy háromszor is mondta neki, hogy induljon és menjen Franciaországba. És hogy az apjának ne szóljon az elmeneteléről. Azt is mondta a hang, hogy siessen, és szüntesse be Orléans ostromát..." 1431 februárjában, perének kezdetén vallott ekképpen a Domrémybe valósi Jeanne, akit megégettek, majd rehabilitáltak, hogy a huszadik századra Franciaország egyik védőszentje váljon belőle. S akinek emlékezetét pénteken - különös véletlen következtében - két színházunk zenés produkciója is megidézi majd. A Nemzetiben ugyanis Honegger (és Claudel) művét, a Johanna a máglyán-t mutatják majd be Vidnyánszky Attila rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével (november 29., hét óra), míg ugyanekkor az Erkelben Verdi tematikus operája, a Giovanna d'Arco vár reánk (november 29., hét óra). Az utóbbi produkció egy háromestés sorozat nyitánya lesz, minthogy Selmeczi György fősége alatt és a Kolozsvári Magyar Opera közreműködésével három Verdi-Schiller-opera követi majd egymást a műsoron. A Pesten soha vagy igen régen játszott operák most egyszeri, kivételes alkalommal vonulnak elénk az Erkel színpadára, kronologikus áttekintést kínálva a "gályarabság évei"-nek terméséből: pénteken az 1845-ös Giovanna d'Arco, szombaton az 1847-es Haramiák (november 30., hét óra), vasárnap pedig az 1849-es Luisa Miller (december 1., hét óra).

"Aki meg akar tanulni sírni, az hallgassa meg ennek a Kilencediknek az első tételét, a soha viszont nem látásnak ezt a nagyszabású, csodálatos énekét!" Így írt egy bécsi kritikus Mahler IX. szimfóniájának 1912-es, már posztumusz megtartott ősbemutatója hallatán, s az elkövetkező napokban háromszor kínál számunkra ilyen dupla tanórát a Fesztiválzenekar és Fischer Iván hangversenye (Nemzeti Hangversenyterem, november 28. és 29., háromnegyed nyolc, ill. november 30., fél négy). S a heti koncertprogram úgy hozza, hogy még egy posztumusz bemutatott osztrák Kilencedik vár még miránk: Anton Bruckneré. A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar szerdai estjén (Nemzeti Hangversenyterem, december 4., fél nyolc) éppúgy a Te Deum pótolja majd ki a befejezetlen szimfóniát, akárcsak az 1903-as legelső előadáson, hét évvel a komponista halála után.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.