mi a kotta?

Máglyára vele

  • mi a kotta
  • 2013. december 30.

Zene

"És elmondta, hogy már tizenhárom éves korában kinyilatkoztatást kapott az Úrtól, egy hang által, mely arra intette, hogy tanuljon meg uralkodni magán. Az első alkalommal nagy félelem fogta el. És azt mondta, hogy az említett hang nyáron, egy böjti nap delén szólalt meg, amikor ő az apja kertjében volt; a hang jobbról érkezett, a templom felől. És elmondta, hogy a hanghoz fény is társult, amely egyébként mindig is kíséri ezt a hangot.

Ezenfelül azt is elmondta még, hogy amikor harmadszor hallotta a hangot, felismerte, hogy ez egy angyal hangja. Elmondta, hogy a hang mindig óvta őt. Amikor megkérdezték tőle, miként láthatta az említett fényt, hiszen nem szemben állt vele, a kérdést figyelmen kívül hagyva tovább beszélt. Elmondta, hogy még egy erdőben is meghallaná ezt a hangot. Arra a kérdésre, hogy mire tanította ez a hang a lelke üdve érdekében, azt válaszolta, megtanította, hogyan uralkodhat magán. És azt is mondta a hang, hogy járjon templomba. És azután azt mondta, hogy mindenképpen Franciaországba kell mennie. És azon a héten kétszer vagy háromszor is mondta neki, hogy induljon és menjen Franciaországba. És hogy az apjának ne szóljon az elmeneteléről. Azt is mondta a hang, hogy siessen, és szüntesse be Orléans ostromát..." 1431 februárjában, perének kezdetén vallott ekképpen a Domrémybe valósi Jeanne, akit megégettek, majd rehabilitáltak, hogy a huszadik századra Franciaország egyik védőszentje váljon belőle. S akinek emlékezetét pénteken - különös véletlen következtében - két színházunk zenés produkciója is megidézi majd. A Nemzetiben ugyanis Honegger (és Claudel) művét, a Johanna a máglyán-t mutatják majd be Vidnyánszky Attila rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével (november 29., hét óra), míg ugyanekkor az Erkelben Verdi tematikus operája, a Giovanna d'Arco vár reánk (november 29., hét óra). Az utóbbi produkció egy háromestés sorozat nyitánya lesz, minthogy Selmeczi György fősége alatt és a Kolozsvári Magyar Opera közreműködésével három Verdi-Schiller-opera követi majd egymást a műsoron. A Pesten soha vagy igen régen játszott operák most egyszeri, kivételes alkalommal vonulnak elénk az Erkel színpadára, kronologikus áttekintést kínálva a "gályarabság évei"-nek terméséből: pénteken az 1845-ös Giovanna d'Arco, szombaton az 1847-es Haramiák (november 30., hét óra), vasárnap pedig az 1849-es Luisa Miller (december 1., hét óra).

"Aki meg akar tanulni sírni, az hallgassa meg ennek a Kilencediknek az első tételét, a soha viszont nem látásnak ezt a nagyszabású, csodálatos énekét!" Így írt egy bécsi kritikus Mahler IX. szimfóniájának 1912-es, már posztumusz megtartott ősbemutatója hallatán, s az elkövetkező napokban háromszor kínál számunkra ilyen dupla tanórát a Fesztiválzenekar és Fischer Iván hangversenye (Nemzeti Hangversenyterem, november 28. és 29., háromnegyed nyolc, ill. november 30., fél négy). S a heti koncertprogram úgy hozza, hogy még egy posztumusz bemutatott osztrák Kilencedik vár még miránk: Anton Bruckneré. A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar szerdai estjén (Nemzeti Hangversenyterem, december 4., fél nyolc) éppúgy a Te Deum pótolja majd ki a befejezetlen szimfóniát, akárcsak az 1903-as legelső előadáson, hét évvel a komponista halála után.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.