mi a kotta?

Máglyára vele

  • mi a kotta
  • 2013. december 30.

Zene

"És elmondta, hogy már tizenhárom éves korában kinyilatkoztatást kapott az Úrtól, egy hang által, mely arra intette, hogy tanuljon meg uralkodni magán. Az első alkalommal nagy félelem fogta el. És azt mondta, hogy az említett hang nyáron, egy böjti nap delén szólalt meg, amikor ő az apja kertjében volt; a hang jobbról érkezett, a templom felől. És elmondta, hogy a hanghoz fény is társult, amely egyébként mindig is kíséri ezt a hangot.

Ezenfelül azt is elmondta még, hogy amikor harmadszor hallotta a hangot, felismerte, hogy ez egy angyal hangja. Elmondta, hogy a hang mindig óvta őt. Amikor megkérdezték tőle, miként láthatta az említett fényt, hiszen nem szemben állt vele, a kérdést figyelmen kívül hagyva tovább beszélt. Elmondta, hogy még egy erdőben is meghallaná ezt a hangot. Arra a kérdésre, hogy mire tanította ez a hang a lelke üdve érdekében, azt válaszolta, megtanította, hogyan uralkodhat magán. És azt is mondta a hang, hogy járjon templomba. És azután azt mondta, hogy mindenképpen Franciaországba kell mennie. És azon a héten kétszer vagy háromszor is mondta neki, hogy induljon és menjen Franciaországba. És hogy az apjának ne szóljon az elmeneteléről. Azt is mondta a hang, hogy siessen, és szüntesse be Orléans ostromát..." 1431 februárjában, perének kezdetén vallott ekképpen a Domrémybe valósi Jeanne, akit megégettek, majd rehabilitáltak, hogy a huszadik századra Franciaország egyik védőszentje váljon belőle. S akinek emlékezetét pénteken - különös véletlen következtében - két színházunk zenés produkciója is megidézi majd. A Nemzetiben ugyanis Honegger (és Claudel) művét, a Johanna a máglyán-t mutatják majd be Vidnyánszky Attila rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével (november 29., hét óra), míg ugyanekkor az Erkelben Verdi tematikus operája, a Giovanna d'Arco vár reánk (november 29., hét óra). Az utóbbi produkció egy háromestés sorozat nyitánya lesz, minthogy Selmeczi György fősége alatt és a Kolozsvári Magyar Opera közreműködésével három Verdi-Schiller-opera követi majd egymást a műsoron. A Pesten soha vagy igen régen játszott operák most egyszeri, kivételes alkalommal vonulnak elénk az Erkel színpadára, kronologikus áttekintést kínálva a "gályarabság évei"-nek terméséből: pénteken az 1845-ös Giovanna d'Arco, szombaton az 1847-es Haramiák (november 30., hét óra), vasárnap pedig az 1849-es Luisa Miller (december 1., hét óra).

"Aki meg akar tanulni sírni, az hallgassa meg ennek a Kilencediknek az első tételét, a soha viszont nem látásnak ezt a nagyszabású, csodálatos énekét!" Így írt egy bécsi kritikus Mahler IX. szimfóniájának 1912-es, már posztumusz megtartott ősbemutatója hallatán, s az elkövetkező napokban háromszor kínál számunkra ilyen dupla tanórát a Fesztiválzenekar és Fischer Iván hangversenye (Nemzeti Hangversenyterem, november 28. és 29., háromnegyed nyolc, ill. november 30., fél négy). S a heti koncertprogram úgy hozza, hogy még egy posztumusz bemutatott osztrák Kilencedik vár még miránk: Anton Bruckneré. A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar szerdai estjén (Nemzeti Hangversenyterem, december 4., fél nyolc) éppúgy a Te Deum pótolja majd ki a befejezetlen szimfóniát, akárcsak az 1903-as legelső előadáson, hét évvel a komponista halála után.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.