mi a kotta? - Furcsa dolog

"Megcsináljuk és bemutatjuk. Sőt azt is hajszálpontosan tudom, mi lesz a reakció.

Nyilván az, hogy a darab ismét nem tesz eleget az általános elvárásoknak, hogy ismét szégyenletesen csalódniuk kellett, hogy még mindig nem született meg az a vígopera, amire a német nép évtizedek óta vár. Az operánk tehát meg fog bukni. Ám amíg elkészül, jókat szórakozunk majd." A páratlan librettista, Hugo von Hofmannsthal visszaemlékezése szerint e látnoki szavakkal fordult hozzá és serkentette munkára 1910 márciusában, azaz kereken száz esztendővel ezelőtt Richard Strauss, ám a buzdító zeneszerzői jóslat csak felerészben teljesedett be. Mert jóllehet a két művész valóban élvezte A rózsalovag megalkotását, a prognosztizált bukás elmaradt. Sőt, a rokokó világát idéző, bécsies kedélyű vígopera az 1911-es drezdai ősbemutató óta masszívan őrzi a népszerűségét a nagyvilágban, s őrzi nálunk, a pesti Operaházban is, ahol már rögvest 1911-ben színre vitték az újdonságot, s ahol a hétvégén a lett Andrejs Zagars rendezésében újra a repertoárra kerül a szép Werdenberg tábornagyné, az ifjú Octavian gróf és a vidéki donjuan, a faragatlan Ochs báró pikáns története (március 20. és 21., hat óra).

"Die Zeit, die ist ein sonderbar' Ding", vagyis ahogyan az a magyar fordításban áll: "De lám, az idő furcsa dolog..." Az öregedés első aprócska jeleivel szembesülő Tábornagyné indítja e tűnődő szavakkal az első felvonás végén felhangzó áriáját, ám mi az idő múlására nemcsak a tükörbe tekintve csodálkozhatunk rá, hanem akár a koncertprogram láttán is, mely idén immár a harmincadik Budapesti Tavaszi Fesztivál beköszöntét jelzi számunkra. A kora harmincas, s ilyesformán roppant életteli eseménysorozat mindazonáltal nem hagy időt a merengésre, hiszen A rózsalovag bemutatóján túl ezekben a napokban a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván Beethoven-estje (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 19., háromnegyed nyolc) csakúgy figyelmet követel, mint éppenséggel a fesztivál idei musicalbemutatója, a Lévay-Kunze páros által jegyzett, s Hitchcock 1940-es klasszikusát (plakátunk mutatja) idéző Rebecca (Operettszínház, március 19., hét óra).

Dánia - e hasábokon már emlegetett - vendégeskedése is jó néhány élményszerző estét kínál nekünk ezen a héten: Fischer Ádám együttese, vagyis a Dán Nemzeti Kamarazenekar például Carl Nielsen művészetét népszerűsíti majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 20., fél nyolc), míg az Ars Nova Copenhagen a kortárs Arvo Pärt és a Tudor-kor zeneszerzőinek darabjait fogja programján váltogatni (Belvárosi Szent Mihály-templom, március 21., nyolc óra).

S persze az idén esedékes zenetörténeti évfordulók is ott szerepelnek a hét műsorán: Chopin bicentenáriumát Farkas Gábor és Lajkó István kétzongorás koncertje (Francia Intézet, március 19., fél nyolc), Dohnányi Ernő jubileumát Prunyi Ilona és művésztársainak estje (Festetics-palota, március 23., fél nyolc), míg Mahler, Dohnányi és Schumann egyesített emlékezetét Mali Emese, Rohmann Ditta és kollégáik programja idézi majd. Hétfőn pedig az 1867-es Dózsa György keresztmetszetének elővezetésével (Operaház, március 22., fél nyolc) megkezdődik a fesztivál ugyancsak évfordulós Erkel-sorozata, melyről pár hete rovatunk különkiadása már szólt. A felelős karmester itt és A rózsalovag szombati premierjén egyaránt a kiváló Kovács János lesz.