Koncert

Miguel Zenón

Zene

Miguel Zenón, a Puerto Ricó-i származású, New Yorkban élő altszaxofonos tudatosan építette karrierjét kettős identitására, amiben az a legérdekesebb, hogy e kettősséget milyen ellenállhatatlan, sodró, furfangos, de befogadható, választékos és koncepciózus zenével fejezi ki. A 41 éves alkotó szerzeményeiben, szólóiban és a zenekarával is tökéletesen képes a latin ritmikát és melódiákat a post-bop alappal közös nevezőre hozni. Kvartettje másfél évtizede működik változatlan felállásban, tíz szerzői lemeze többségén is ők játszanak, velük vette fel a legutóbbi, Tipico című, jobbnál jobb számokkal teli albumát is.

A mostani koncerten kizárólag ennek a lemeznek az anyagát variálták, főleg kiterjesztett szólókkal és néhány újragondolt tempóval. Amikor pár éve először jártak Pesten, még nem telt meg teljesen a másik legjobb jazzklub, most viszont egy gombostűt sem lehetett leejteni az Opusban. Az együttesben Zenónon kívül csak a dobos, Henry Cole Puerto Ricó-i származású, de az ő teljesítménye lepett meg a leginkább: sokszor támasztották ki a számot neki úgy, hogy felette vadítóan rögtönözhessen. A két másik tagot más zenészekkel is hallottam már. Az osztrák–amerikai bőgős, Hans Glawischnig mintha észre sem venné, hogy milyen rohadt bonyolult képletekben kell mozognia a latin metrumokban, ráadásul egyénien exponál melódiákat; Cole-lal az egyik számban izgalmas ellenpólust alkottak. A venezuelai származású billentyűs, Luis Perdomo súlyos blokk­akkordokat, elképesztően csilingelő villámfutamokat tud váltogatni slágeresen swinges Broadway-hangulatokkal. Harmóniái fület gyönyörködtetően állnak Zenón melódiái elé, alá, mögé, akinek az altszaxofonja – mire egyet pislogok – hol gazella, hol ragadozó macskaféle módjára jár be ungot-berket. Minden hangja izgalmas és végiggondolt.

BMC, Opus Jazz Club, február 22.


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.