mi a kotta?

Vidítja az elmét

  • mi a kotta
  • 2018. április 1.

Zene

„Azt mondták Önről az Otello után: »Lehetetlen szebben befejezni!« Ez nagy igazság, amely hatalmas és igen ritka dicséretet foglal magában. Ez az egyetlen súlyos érv. De inkább a kortársak szemében lehet az, nem a Történelem számára, mivel a Történelem mindenekelőtt az emberek lényegi értékeit méltányolja. Bizony roppant ritka, hogy egy művészi életpálya világméretű győzelemmel záruljon. Az Otello ilyen győzelem. Mind a többi érv: kor, erőnlét, az Ön munkája, az én munkám stb., nem állják meg a helyüket, és nem képezik valódi akadályát egy új munkának. Mivel Ön kényszerít engem, hogy magamról beszéljek, el kell mondanom, hogy a Falstaffal vállalandó kötelezettségem ellenére is be fogom tudni fejezni a saját munkámat az ígért határidőre, ebben biztos vagyok. Térjünk rá a többi kétségre! Vígoperát írni, nem hiszem, hogy megterhelő lenne. A tragédiát ténylegesen megszenvedi, aki írja, az ember gondolatai egy fájdalmas sugallat hatása alatt állnak, amely betegesen túlfeszíti az idegeket. De a vígjátékban lévő tréfa és kacagás felvidítja az elmét és a testet.” 1889 nyarán ekképp győzködte Arrigo Boito a 76 esztendős Giuseppe Verdit (képünk kettejüket mutatja), hogy az idős mester még egyszer nekirugaszkodjon egy opera, méghozzá egy vígopera megkomponálásának. Az így megszületett Falstaff ezekben a napokban Fischer Iván vezényletével és egyszersmind (társ)rendezésében jut majd elénk: a címszerepben a hájas lovagot a New York-i Metben is megformáló Nicola Alaimóval s körötte igazi soknemzetiségű szereplőgárdával (Nemzeti Hangversenyterem, március 4., 6. és 7., hét óra).

Vasárnap, amíg Fischer épp időlegesen odahagyja a Mozart-operák világát, a Concerto Budapest délelőtt fél 11-től este tízig Mozart-napot tart a Zeneakadémián. Az egész napos koncertsorozaton részt vesz majd az Orfeo Zenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Rost Andrea és Malcolm Bilson, Várjon Dénes, Bogányi Gergely és természetesen többféle minőségében Keller András is. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvény azt ígéri a résztvevők számára, hogy a nap végére senki sem lesz azonos korábbi önmagával, szóval indokolt kíváncsisággal tekinthetünk e voltaképpeni Mozart-maraton elébe.

S jöjjön még futtában három visszautasíthatatlan ajánlat a jövő hét első felére! Hétfőn egyszeri alkalommal, koncertszerű formában az Erkel Színház műsorára kerül A halott város, Korngold megvesztegetően dekadens operája, Wolfgang Schwaningerrel és Bátori Évával a főszerepekben (március 5., hét óra). Ugyanezen az estén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a világhírű Louis Lortie-t vendégeli majd, aki Grieg a-moll zongoraversenyét fogja előadni (Müpa, Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc). Szerdán este pedig Balog József megtartja zongorakoncertjét, amelyet pár hete betegség miatt elhalasztani kényszerült: a 20. és 21. századi magyar szerzők műveinek szentelt programot, amely Lajthától Eötvös Péterig, sőt Vajda Gergelyig és Bánkövi Gyuláig fog elérni, Vidovszky László legendás kompozíciója, a – címében a bájos-idegesítő képregényalakra utaló – Schroeder halála zárja majd (Zeneakadémia, Solti Terem, március 7., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.