mi a kotta?

Mon très cher père

  • mi a kotta
  • 2017. augusztus 13.

Zene

„Ma kaptam meg 26-i levelét, de hogy ilyen közönyös, hideg leveleket kapjak az operám jó fogadtatásáról szóló híreimre, arra valóban nem számítottam. Saját érzelmeim után azt hittem, égni fog a vágytól, hogy a csomagot kibontsa, hogy minél előbb lássa fia művét, amely Bécsben nemcsak egyszerűen tetszett, hanem oly zajt csapott, hogy a közönség mást már nem is akar hallani, és a színházban tolong a nép. Tegnap játszották negyedszer, és pénteken megint adják – de Önnek nem volt rá ideje. Azt állítaná az egész világ, hogy nagyképűségem, kritizálgatásaim által ellenségeimmé teszem a zenekar tagjait és másokat is? Melyik egész világ? Nyilván a salzburgi! Mert aki itt van, láthatja és hallhatja, hogy éppen az ellenkezője igaz – ez rá a feleletem! Közben valószínűleg megkapta legutóbbi levelemet is, és nem kételkedem benne, hogy legközelebbi levelével megkapom beleegyezését házasságomhoz.”

1782 júliusának utolsó napján ilyen háborgó levelet küldött Bécsből Salzburgba, neheztelő atyjának Mozart, miután a „très cher père” érezhetően nem lelkesült föl a Szöktetés a szerájból sikerének hírére. Ahogy az a fenti idézet utolsó mondatából is kiderülhetett, apa és fia között ekkor korántsem elsősorban művészi kérdésekben alakult ki nézetkülönbség. Hanem például egy leányasszony (még épp leány, de mindjárt asszony) miatt, akit véletlenségből éppúgy Constanzénak hívtak, akárcsak a Szöktetés női főalakját. A Singspiel, amelynek ősbemutatójára tehát alig néhány nappal Mozart és Constanze Weber (festményünk épp ebből az évből mutatja) frigykötése előtt került sor, most Szombathelyen, az Iseumi Szabadtéri Játékok programján jut majd a közönség elé (Iseum, július 21., kilenc óra). Hábetler András rendezésének énekes szerepeit Lőrincz Judit, Ódor Botond, Nánási Helga, László Boldizsár és Rácz István fogja alakítani, míg a karmester Kocsár Balázs lesz.

„Az 1917. év döntő változást hozott a budapesti közönségnek műveimmel szemben tanúsított magatartásában: megérhettem végre, hogy egy nagyobb művemet, A fából faragott királyfi című táncjátékot Tango Egisto karmester vezénylete alatt zeneileg kifogástalan előadásban hallhattam.” A Bartók önéletrajzi szövegéből idézett, s a megérdemelt siker felemlítéséhez másfajta ressentiment-t kapcsoló szemelvény ugyancsak Szombathely heveny nyári zeneélete okán kerül be ajánlónkba. A 33. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál zárókoncertjének programján ugyanis A fából faragott királyfi tételeit vezénylik majd a szeminárium karmesterkurzusának résztvevői (Agora – Szombathelyi Kulturális Központ, július 15., nyolc óra). Valamint nekirugaszkodnak e koncerten Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának is, amely oly nehéz lecke a mindenkori dirigensek számára, hogy arról még az ilyesfajta kihívásoktól okkal soha vissza nem riadó Herbert von Karajan is kijelentette: „A karmesternek egy meghatározott életszakaszában kell elvezényelnie a Sacre-t, azután legyen benne annyi bátorság, hogy mindörökre hátat fordítson neki.”

Szombaton este mindazonáltal kínálkozik Budapest környéki koncertprogram is számunkra: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szokott martonvásári kitelepüléseinek egyike (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet parkja, július 15., hét óra). A műsor itt magától értetődőn Beethoven életművéből vétetik: ezúttal az V. szimfóniát és az Egmontkísérőzenét vezényli majd Kovács János.

Neked ajánljuk