Lemez

Mozart: Piano Trios

  • - csk -
  • 2019. december 14.

Zene

Idén februárban, a berlini Pierre Boulez teremben Daniel Barenboim, Michael Barenboim és Kian Soltani két estén megszólaltatta Mozart hat zongoratrióját. A hangversenyekről felvétel készült, ez jelent meg most lemezen – párjaként annak a korábbi CD-nek, amelyen ugyanez az előadógárda játssza Mozart két zongoranégyesét, kiegészülve Julija Dejneka brácsással.

A lemez meghatározó mozzanatai közé tartozik, hogy Barenboim hozzá igen közel álló társakkal kamarazenél, olyan családias légkörben, amely a produkciók profilján is egyértelműen kedvező nyomot hagy. A hegedűs a fia (Budapesten is járt már versenymű-szólistaként, kitűnő muzsikus, de nem az édesapja nagyságrendje, ez azonban itt és most egyáltalán nem érezhető), Kian Soltani pedig (akárcsak a korábbi lemezen Julija Dejneka) Barenboim híres zenekara, a West-Eastern Divan Orchestra oszlopos tagja, amúgy saját jogon is nagyszerű csellista és kamaramuzsikus, korábbi önálló lemeze is bizonyította ezt.

Fontos a felvételeken a nagy öreg és a fiatalok kölcsönösen inspiráló együttműködése; fontos, hogy a művek kronológiai sorrendben szólalnak meg, s így nyomon követhetjük a műfaj mélyülését, gazdagodását, kiteljesedését – de legfontosabb mégis az előadásmód varázsos természetessége és kiforrottsága, az a mindenfajta erőszaktól és kimódoltságtól mentes, sallangtalan egyszerűség, amely ugyanakkor könnyedséggel és eleganciával is párosul, és persze a kidolgozás makulátlan tökéletességét, a hangzás áttetsző jellegét sem hagyhatjuk említetlenül. Tisztaság, kiérleltség, egyszerűség – minden híven idézi Mozart szellemét.

Deutsche Grammophon, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.