Lemez

Mr. Oizo: The Church

  • - minek -
  • 2015. február 28.

Zene

Quentin Dupieux egy varázsos hangulatú, hipnotikus tracknek köszönheti a hírnevét: az 1999 januárjában kiadott Flat Beatet két óra alatt gyártotta le egy Korg szintin, jórészt a The Fatback Band Put Your Love In My Tender Care című dalocskája basszus- és dobmeneteinek felhasználásával. A francia azóta sem szűkölködik a sikerekben. Rendezett például öt játékfilmet – közülük a Rubber és a Wrong (nálunk: Gázos) vívott ki nagyobb ismertséget. De a zenéléssel sem hagyott fel: számos maxit, két normál és több filmzenei albumot jegyzett a french electro vezérhajójának számító Ed Banger kiadónál, és rendszeresen dolgozott együtt Uffie néven alkotó kolleginájával. Némi alkotói szünet után most a Flying Lotus-féle Brainfeedernél tért vissza egy bő félórányi saját szerzeménnyel, ám a The Church több mint zavarba ejtő hallgatnivaló. Először is Dupieux látnivalóan igyekezett szintetizálni a most már szinte ósulisnak ható, funkban alaposan megfürdetett francia elektrót house-zal, technóval, glitch hoppal, trappel, footworkkel. Ez papíron (túlságosan is) izgalmasnak tűnik, pláne, ha koherens zeneanyagot szeretnénk elő­állítani belőle. Az a benyomásunk, hogy Dupieux nem is törte magát efféle badarságokkal – ő pusztán hangulatokból, nyers emóciókból és hatásosnak szánt hangokból gyúrt össze egy széria beteg rajzfilmzenét. Akad, amelyik megragadja a hallgatót, azután gyorsan elereszti (iSoap), mások – legyen bármily rövid a terjedelmük – egészen átmozgatnak (Mass Doom/Machyne). Egy jó EP biztosan kijött volna belőlük.

Brainfeeder/Neon Music, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.