Rés a présen

„Nagyobb és hangosabb”

Tarján Zsófi énekes

  • rés a présen
  • 2018. november 1.

Zene

A Honeybeast novemberben az Arénában koncertezik.

rés a présen: Mikor állt össze a Honeybeast?

Tarján Zsófi: A csapat Honey Bee néven alakult 2005-ben, majd tagcserék után 2009-ben lett a jelenlegi neve. 2012-ben csatlakoztam a zenekarhoz. A magyar zenei palettára 2014-ben kerültünk fel, amikor A legnagyobb hős című dalunkkal a döntőig jutottunk A Dal című tévéműsorban.

rap: Kik a jelenlegi tagok?

TZS: A zenekar alapító tagjai közül Bencsik-Kovács Zoltán zenekarvezető, gitáros, szövegíró, Kovács Tamás dobos, Tatár Árpád gitáros. Akik később csatlakoztak: Lázár Tibor basszusgitáros, Kővágó Zsolt billentyűs és én. Bencsik-Kovács Zoltán írja a dalokat, a zenéket, és ő is hangszereli a számokat, én vagyok a felelős a vizuális megjelenésért és a grafikai tervezésért.

rap: Grafikus is vagy?

TZS: Grafikai és zenei végzettségem is van. Előbbit a Visart nevű főiskolán szereztem, a zenei tanulmányaimat pedig a Kőbányai Zenei Stúdióban végeztem ének szakon.

rap: Írd körül a Honeybeast stílusát!

TZS: Elég eklektikus, mert a dalainkban fellelhetők a népies elemek, a hangszerelésben pedig a vonósoktól az elektronikus hangzásig minden megtalálható. Mi a próbateremben úgy hívjuk, hogy Honeybeast-stílus, ami a zenekar tagjainak és dalszerzőjének az ízléséből áll össze. Bencsik-Kovács Zoltán szereti a Pink Floydot, a Coldplayt, a Clean Banditet, de ezenkívül olyan klasszikus zeneszerzőket is, mint Debussy és Stravinsky, de alapvetően egy dzsesszgitáros.

rap: Milyen albumokat tudtok magatok mögött?

TZS: Az első lemez a Parazita, még nélkülem, 2010-ben jelent meg, aztán már velem 2014-ben A legnagyobb hős című, majd 2015-ben a Bódottá és 2017-ben a Súlytalan. A legújabb lemez az Élet a Marson pedig idén jelent meg, és kicsit más. Míg az eggyel ezelőtti lemezen inkább akusztikus hangszerelésű dalok voltak, ezen nagyobb hangsúlyt kapott az elektronikus, modernebb hangzás.

rap: Mi az, ami egységes a dalaitokban?

TZS: Szerintem minden dalnak nagyon erős szövegvilága van, és ez nem is fog változni. Alapvetően három csoportra lehet osztani a dalokat a témák szerint: párkapcsolatok, társadalomkritika és a kettő összegzése, ami már szinte filozófia. Utóbbiak közül a koncerteken kevesebbet adunk elő, mert nem feltétlenül bulisak, inkább elgondolkodtatók. Igaz, hogy ott van például a Súlytalan című dal, ami ez a kategória, mégis tud bulis lenni, ha akarjuk.

rap: Az Arénában, a nagykoncerten lesznek ilyen dalok?

TZS: Az Arénában november 21-én minden lesz. Olyan kontextusban fogjuk előadni a dalokat, mint egy szimfonikus vagy egy progresszív koncertet, pontosan az említett témakörökre felosztva.

rap: Miért az Arénát választottátok, nem túl nagy az?

TZS: Merész döntésnek tűnhet, pláne, hogy csak 2014 óta vagyunk ismertebbek. De 2016-ban volt az első sympHoney koncertünk az Erkel Színházban, és egy hónappal az előadás előtt elkelt az összes jegy. A tavalyi sympHoney turné teljes telt házzal ment Magyarország nyolc nagyvárosában. Ez felbátorított minket, hogy bevállaljunk egy Arénát.

rap: Hogyan készültök fel?

TZS: Novemberben várható az eddigi legszigorúbb próbaidőszakunk, amikor folyamatosan össze leszünk zárva. A műsor szerkezete már megvan. A Budafoki Dohnányi Zenekar kísér minket, és a  Voice Station kórus tart velünk, akik tavaly is ott voltak a turnén és előtte az Erkel Színházban is. 70 ember lesz a színpadon. Nagyobb és hangosabb koncert lesz, mint az eddigiek, és minden eddiginél komolyabb látvány is lesz.

rap: Vágysz ezenfelül az idén még valamire?

TZS: A legtöbb zenésznél a bakancslistán van egy arénás koncert. Jelen pillanatban ez a prioritás. Utána leheveredni egy tél eleji reggelen egy pokróccal, a teámmal meg a kiskutyámmal, és nem csinálni semmit.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.