Narancs-ásatás: Szerelem - Kolinda, 1977-1997 (Használati utasítás)

  • 1997. december 18.

Zene

1. A Kolinda zenekar az Orfeó zenei/képzőművészeti/színházi csoportból nőtt ki és kapcsolódott be a táncházi mozgalomba 1974-ben. Hamarosan azt a fajta folkzenét játszotta, amit ma world musicnak nevezünk: a magyar népdalokat és az erdélyi paraszti muzsikát balkáni dallamokkal és ritmusokkal, dzsesszes improvizációkkal, majd saját szerzeményekkel szőve át. Mikorra az első magyarországi népzenei lemezek (az 1977-ben induló Élő népzene sorozat) megjelentek, a Kolinda már sikeresen koncertezett Belgiumban és Franciaországban, és túl volt a második - francia kiadású - albumán. Magyarországon ugyanakkor sem a rádió népzenei műsoraiban, sem a Hungaroton lemeztársaságnál nem volt erre a "beskatulyázhatatlan" muzsikára igény, az első hazai ajánlatot egy olyan válogatás elkészítésére kapta, amely már vállalhatatlan volt számára. Ez a kettős szorítás oda vezetett, hogy 1979-ben felbomlott a zenekar, és a meghatározó magból ketten - Zsigmondi Ágnes és Lantos Iván - disszidáltak. Ezt követően hosszú évekig éppen úgy terjedtek a francia Kolinda-felvételek kazettán, ahogyan az URH vagy a Kontroll rockzenekaroké: "undergroundban", szénné másolt kazettákon.

1. A Kolinda zenekar az Orfeó zenei/képzőművészeti/színházi csoportból nőtt ki és kapcsolódott be a táncházi mozgalomba 1974-ben. Hamarosan azt a fajta folkzenét játszotta, amit ma world musicnak nevezünk: a magyar népdalokat és az erdélyi paraszti muzsikát balkáni dallamokkal és ritmusokkal, dzsesszes improvizációkkal, majd saját szerzeményekkel szőve át. Mikorra az első magyarországi népzenei lemezek (az 1977-ben induló Élő népzene sorozat) megjelentek, a Kolinda már sikeresen koncertezett Belgiumban és Franciaországban, és túl volt a második - francia kiadású - albumán. Magyarországon ugyanakkor sem a rádió népzenei műsoraiban, sem a Hungaroton lemeztársaságnál nem volt erre a "beskatulyázhatatlan" muzsikára igény, az első hazai ajánlatot egy olyan válogatás elkészítésére kapta, amely már vállalhatatlan volt számára. Ez a kettős szorítás oda vezetett, hogy 1979-ben felbomlott a zenekar, és a meghatározó magból ketten - Zsigmondi Ágnes és Lantos Iván - disszidáltak. Ezt követően hosszú évekig éppen úgy terjedtek a francia Kolinda-felvételek kazettán, ahogyan az URH vagy a Kontroll rockzenekaroké: "undergroundban", szénné másolt kazettákon.

Ebből a periódusból három kiemelkedő darab hallható e válogatáson: a Szerelem (1.) a Kolinda 2. című albumról átvéve, az 1514. című albumon szereplő Tételeknek (2.) egy 1990-es koncertváltozata és az - ugyancsak a Kolinda 2.-n szereplő - Iljúnak (10.) egy húsz évvel későbbi változata.

2. 1991-től a Krulik Zoltán vezette Makám együttessel fuzionálva alakult újjá a zenekar, a jellegzetes Kolinda-hangvétel ekkortól még erősebben a dzsessz, a szabad improvizáció irányába rugaszkodott. 1984-ig két albumot (Makám és Kolinda, Úton) vettek fel Hollandiában, az elsőt licenc formájában - Szélcsend után címmel - megjelentette a Hungaroton is. E két albumról két-két darabot (3-4., 5-6.) vettünk át.

3. A "nemzetközi helyzet fokozódására" való tekintettel 1985-ben újraszerveződött a Kolinda, azóta ugyanabban a felállásban készíti lemezeit. Külföldi meghívásoknak is eleget tett, Magyarországon mégsem lépett fel, nem akart nosztalgiakoncertezni, inkább várta az alkalmat, hogy megérlelődjék az az új Kolinda-zene, amely meg tud felelni az egykorinak. 1988 és 1997 között három album (Kolinda 6., Transit, Ráolvasás; az utóbbit licenc formájában forgalomba hozta a Fonó Records) jelent meg a hollandiai PAN kiadásában, ezekről került válogatásunkra a következő öt szám: 2., 7-8., 11-12.

4. 1996-ban újra találkozott Magyarországon a három őstag: Zsigmondi Ágnes Amerikából, Lantos Iván Franciaországból látogatott haza. A francia Celluloid kezdeményezésére bevonultak egy stúdióba: derüljön ki, melyikük hol tart, mit tudnak kezdeni egymással, mit tudnak kezdeni a régi számokkal - miféle anyag születik ebből a találkozásból. Az Õsz című album ennek a kísérletnek az igen figyelemreméltó eredménye, olykor persze zsákutcákkal, olykor - mint például a válogatásra került dalok (9-10., 13.) esetében is - telitalálatokkal.

5. Ugyancsak 1996-ban Dabasi Péterben felmerült egy Kolinda-válogatás ötlete. Dabasi a hollandiai lemezekben gondolkodott, a francia kiadók engedélyének megszerzése lehetetlennek tűnt. A Hungaroton kiadta volna a válogatást, ha a zenekar szponzorokat talál hozzá és fedezi a gyártási költségeket. Dabasi azonban muzsikus, nem menedzser.

6. A Magyar Narancs 1997 végén úgy döntött, ha karácsonyra lehetősége lesz CD-vel kedveskedni, akkor összehozza ezt a válogatást, feloldja a Kolinda körül immár negyedszázada tartó magyaros lehetetlenséget. Lőkös Csaba (Concert & Media) segítségével sikerült az összes Kolinda-lemezről átvételi lehetőséget kapnunk, ha úgy tetszik, ez a hetven perc a mi "maradéktalan" Kolindánk. Ezt szeretnénk - ugyancsak maradéktalan örömmel - megosztani olvasóinkkal.

Marton László Távolodó

Zenészek, hangszerek

Zsigmondi Ágnes - furulyák, ének (1., 9-10., 13.)

Kováts Dóra - hegedű, ének (1-2., 7-8., 11.)

Lantos Iván - bőgő, percussion, ének, duda, zongora (1., 9-10., 13.)

Dabasi Péter - gitár, tambura, citera, ének, mandocselló (1-8., 10-13.)

Széll András - hegedű, ének (1.)

Róbert György - furulya, oboa, (2., 7-8.)

Hasur János - hegedű, ének (2., 8.)

Kőszegi Péter - bőgő (2-8., 11-12.)

Matolcsy Eszter - hegedű, ének (3-4.)

Juhász Endre - oboa (3-6.)

Krulik Zoltán - gitár, ének (3-6.)

Szőke Szabolcs - gadulka (3-6.)

Gaál Éva - hegedű, ének (5-6.)

Posvanecz Éva - hegedű (7., 12.)

Várhelyi Lilla - hegedű, ének (11.)

Porteleki László - hegedű, ének (9-10., 13.)

Rigopoulos Pierre - percussion (9-10., 13.)

Clémentin Patrice - szintetizátor (9-10.)

Kolinda-tag volt valamikor

Dzodzoglu Jorgosz, Kamondy Ágnes, Kiss Ferenc, Molnár Ferenc, Román Péter, Szabó András, Széki József, Trunkos András, Vas János, Zombori Attila

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.