Interjú

„Nem tekintünk rá szent tehénként”

Egervári Mátyás és Rigó Márton – Góbé

Zene

Miben különbözik a népzene és a folk? Miért nem születnek új népdalok? Hogyan kerülnek hiphopbetétek a népdalfeldolgozásokba? A saját fesztiválját is megszervező Góbé zenekar cimbalmosával és hegedűsével egyebek közt ezekről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A Spotify-profilotokon az olvasható, hogy „tértágító fusion folkot” játszotok. Ez pontosan mit jelent?

Egervári Mátyás: Elvárás, hogy minden zenekarnak legyen valamilyen címkéje, és bár mi ebben nem igazán hiszünk, muszáj volt kitalálni valamit, ami jól hangzik. A tértágító arra utal, hogy nem nagyon tudunk két számot ugyanolyan stílusban megírni, ez pedig számunkra és a közönségnek is egyfajta tudattágulást hoz, mivel egy csomó olyan stílusba is belenyúlunk, amelyhez nem is feltétlenül értünk.

Rigó Márton: Már a világzenei címke is elég elcsépelt, ezért én azt fogalmaztam meg magamban, hogy mi egy crossover zenekar vagyunk. Ebben a vegyületben a népzene és a könnyűzene is benne van.

MN: A különböző világzenei formációk előszeretettel látják el valamilyen kreatív jelzővel a folk szócskát, ha a saját stílusuk meghatározásáról van szó. Szerintetek miért van erre szükség?

Egervári Mátyás: Magyarországon eleve nagyon mást jelent a folk, mint a világ többi országában. A legtöbb helyen az adott társadalom pillanatnyi népzenéjét értik alatta, az angolszász kultú­rában a Beatles és Bob Dylan is folknak számít. Ezzel szemben nálunk nagyon kötött szabályai vannak annak, hogy mi számít autentikus népzenének, és például nem illik népdalt írni. Ezért kell címkézni – főleg külföldi közegben –, hogy pontosan milyen folkot játszik egy adott formáció.

Rigó Márton: A mi zenekarunk nagyrészt abból a táncházi zenéből táplálkozik, amelynek nem nagyon van külföldi megfelelője. Nálunk alapvetően ez jelenti a népzenét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.