Interjú

„Nem tekintünk rá szent tehénként”

Egervári Mátyás és Rigó Márton – Góbé

Zene

Miben különbözik a népzene és a folk? Miért nem születnek új népdalok? Hogyan kerülnek hiphopbetétek a népdalfeldolgozásokba? A saját fesztiválját is megszervező Góbé zenekar cimbalmosával és hegedűsével egyebek közt ezekről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A Spotify-profilotokon az olvasható, hogy „tértágító fusion folkot” játszotok. Ez pontosan mit jelent?

Egervári Mátyás: Elvárás, hogy minden zenekarnak legyen valamilyen címkéje, és bár mi ebben nem igazán hiszünk, muszáj volt kitalálni valamit, ami jól hangzik. A tértágító arra utal, hogy nem nagyon tudunk két számot ugyanolyan stílusban megírni, ez pedig számunkra és a közönségnek is egyfajta tudattágulást hoz, mivel egy csomó olyan stílusba is belenyúlunk, amelyhez nem is feltétlenül értünk.

Rigó Márton: Már a világzenei címke is elég elcsépelt, ezért én azt fogalmaztam meg magamban, hogy mi egy crossover zenekar vagyunk. Ebben a vegyületben a népzene és a könnyűzene is benne van.

MN: A különböző világzenei formációk előszeretettel látják el valamilyen kreatív jelzővel a folk szócskát, ha a saját stílusuk meghatározásáról van szó. Szerintetek miért van erre szükség?

Egervári Mátyás: Magyarországon eleve nagyon mást jelent a folk, mint a világ többi országában. A legtöbb helyen az adott társadalom pillanatnyi népzenéjét értik alatta, az angolszász kultú­rában a Beatles és Bob Dylan is folknak számít. Ezzel szemben nálunk nagyon kötött szabályai vannak annak, hogy mi számít autentikus népzenének, és például nem illik népdalt írni. Ezért kell címkézni – főleg külföldi közegben –, hogy pontosan milyen folkot játszik egy adott formáció.

Rigó Márton: A mi zenekarunk nagyrészt abból a táncházi zenéből táplálkozik, amelynek nem nagyon van külföldi megfelelője. Nálunk alapvetően ez jelenti a népzenét.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.