A legutóbbi, 2019-es Bad Seeds-album, a Ghosteen óta olyan dolgokkal (is) foglalkozott, mint a lakberendezés, a divattervezés, a kerámiázás, beindította Cave Things nevű összművészeti webshopját, kurátora lett egy vele kapcsolatos koppenhágai kiállításnak, írt egy librettót, és a Red Hand Files nevű blogján válaszol a rajongók kérdéseire. Most összehozott egy lemezt is, fő alkotótársával, Warren Ellisszel. Eddig csak filmzenéket jegyeztek kettesben, de a váratlanul megjelent Carnage egy klasszikus értelemben vett stúdióalbum.
Zeneileg a Ghosteen ambientes nyomvonalán haladnak tovább – dob sehol, néha hallunk csak egy kis dobgépet, igencsak halkra keverve, és a gitár is eltűnt a hangszerparkból. Ami a szövegeket illeti, Cave nem feltétlenül a gyászról énekel, de mivel sosem fogalmaz túlságosan konkrétan, sokszor tűnhet úgy, mintha továbbra is a 2015-ben elhunyt fia ihletné a sorait. Akárcsak korábban, úgy most is igencsak foglalkoztatja a vallás tematikája, például a késői Scott Walkert idéző Hand of Godban, valamint a filmzene hangulatú Lavender Fieldsben. Az Albuquerque-t vitathatatlanul a lockdown inspirálta, ezenkívül több dalban is előjön Cave brightoni házának erkélye, ahol elkezdte „írni” magában a lemezt. Lényegében ezt énekli meg a záró Balcony Manben, az album talán legerősebb és legünnepélyesebb dalában, amelynek zárósora igencsak beszédes: „Ami nem öl meg, az csak még őrültebbé tesz.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
