"Országomat visszanyertem én
S a csalót meg se büntetém:
Ne hagyjatok hát tengenem
Ezen a puszta szigeten:
Sőt jertek e varázst a ti
Varázstokkal megoldani.
Lágy lehetek röpítse vásznam,
Másképp nehéz célt nem hibáznom.
Célom a tetszés volt. S ma már
Oda a szellem, oda a báj;
S kétségbe kéne esni ma,
Ha nem könnyítene szent ima,
Mely a kegyelem kényszere,
S minden hibának gyógyszere.
Ha vártok hát bocsánatot,
Nekem is megbocsássatok."
Babits Mihály fordításában ezekkel a szavakkal búcsúzik el a közönségtől a varázsló Prospero, s egyszersmind - elfogadva a Shakespeare-kutatás konszenzusát - maga az avoni hattyú. A vihar az operavilágban egyre honosabb műnek számít, s éppen "nem jogtalanul" (ahogyan az Shakespeare fent idézett ófrancia nemesi jelmondatában áll), méghozzá főként a Metropolitan Operának köszönhetően. Ott tavaly egy új keletű és mégis barokk operapastiche, Az elvarázsolt sziget kerettörténetévé tették meg Prospero bűbájban bővelkedő meséjét, míg most egy velejéig kortárs opera települ e témában a New York-i operaház hatalmas színpadára és a HD-közvetítés vetítővásznaira szerte a világban. Thomas Adés alkotása szombaton este Robert Lepage szemrevaló rendezésében vár majd reánk, méghozzá a Prosperóvá tetovált angol sztárbariton, Simon Keenlyside főszereplésével (Uránia Nemzeti Filmszínház, illetve Fesztivál Színház, november 10., hét óra).
Az elkövetkező napok koncertprogramját itt helyben a százötvenedik születési évfordulója okán esztendőhosszat szolidan ünnepelt Claude Debussy életműve és személye foglalja majd keretbe. Személye is, hiszen az "budai Társaskör pénteki Debussy-szalonjában maga a muzikális színművész, Fesztbaum Béla által megszemélyesített Monsieur Croche, azaz Debussy "antidilettáns" zenekritikusi alteregója is tiszteletét teszi majd, kamaraműveinek előadását meghallgatva (november 9., hét óra). Jövő csütörtökön pedig a Magyar Rádió Márványtermében Debussy felfedezésre fölöttébb érdemes dalai szólalnak majd meg, méghozzá a kiváló Bátori Éva és Massányi Viktor avatott előadásában (november 15., hat óra).
A hét egyebekben a kortárs különlegességeké, s egyúttal a nem közhelyes programválasztásoké. Így Csalog Gábor és a Concerto Budapest koncertjén Beethoven zongoradarabjai mellé a 2006-ban elhunyt nagyszerű Galina Usztvolszkaja művei kerülnek majd (Concerto Zeneház, november 9., hét óra), míg a FUGA közönsége számára a "meghatározatlan zene" múlt századi jelesének, Morton Feldmannak 1981-es zongoraműve, a Triadic Memories magyarországi bemutatója válik revelációvá, hála a zongorához telepedő tudós Wilheim Andrásnak (november 11., hat óra). S éppen nem közhelyes mulatságnak ígérkezik Fassang László és a mesélőként fellépő Mácsai Pál Orgona-sztorik című kedvelt koncertsorozatának negyedik alkalma sem, hiszen ennek programján Bach, Liszt és Ligeti kompozíciói mellett az 1937-ben elhunyt Louis Vierne műve meg a Liszt-kortárs másik francia Louis, Lefébure-Wély orgonadarabja hangzik majd fel (Nemzeti Hangversenyterem, november 11., fél nyolc).
