mi a kotta?

Ó, őrjöngő fintorok

  • mi a kotta
  • 2015. november 15.

Zene

„Hófal előtt szálas, szép jelenés. Halálsziszegések, hullámzó tompa zenék mint kísértetet emelik, duzzasztják s dideregtetik ezt az imádott testet; skarlát és fekete sebek ajkai nyílnak az isteni húson. – A lét sajátos színei mélyülnek és táncolnak és örvénylenek elszabadultan a keletkező látomás körül. És borzongások kelnek és dohognak, s e hatások őrült íze megtelik halálsikolyokkal és rekedt zenékkel, melyeket mögülünk, messziről, a világ vet szépséganyánkra – ő hátrál, fölmagaslik. Ó! Csontunk új szerelmes testbe öltözik.

Ó, hamvas arc, fürtök pajzsa, kristálykarok! ágyú, amelyre le kell csapnom, a híg levegő meg a fák harci zaján át!”

Arthur Rimbaud Les Illuminations (Színvázlatok) című szabadverssorozatából való ez a látomás, amely – hasonlóan a sorozat több más darabjához – helyet kapott az ifjú Benjamin Britten 1939-es, azonos című dalciklusában. Úgy lehet, legutóbb két és fél éve, a 2013-as Tavaszi Fesztiválon hallhattuk e különleges hangulatú művet, akkor Patricia Petibon szólójával. Ezekben a napokban a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein szerepel majd Britten úgynevezett amerikai korszakának jeles kompozíciója: a szőke szoprán, Sophie Klussmann előadásában – és a lengyel származású idős német maestro, Marek Janowski vezényletével (Zeneakadémia, október 15., 16. és 17., háromnegyed nyolc).

A Britten-mű egy Strauss-szimfonikusköltemény és egy Sibelius-szimfónia, a Negyedik között hangzik majd fel, szóval az égszakadás borítékolható, ám a földindulás már nem itt, hanem a CAFe Budapest pénteki fesztiválprodukcióján várható. Balassa Sándor ugyanis operát írt Kodolányi János egykor híres, ma már talán inkább hírhedt Földindulásából, s ennek az operának az ősbemutatója pénteken ígérkezik: koncertszerű előadásban, Medveczky Ádám fősége alatt, Kiss B. Atilla, Szvétek László és társaik felléptével (Fesztivál Színház, október 16., hét óra). A fesztivál egyebekben Arvo Pärt-koncerteket kínál (melyeket megelőző számainkban már keresztül-kasul ajánlottunk tántoríthatatlan olvasóinknak), valamint egy másik magyar mű ősbemutatóját: Bella Máté Fagottversenyének első megszólaltatását a Müncheni Kamarazenekar vasárnapi hangversenyén (Zeneakadémia, október 18., fél nyolc). A fagottkoncert szólistája Bogányi Bence lesz, s ugyanitt Bogányi Gergely is egy versenymű előadásához lát majd: ő Mozartnak a sorban 21., C-dúr hangnemű zongoraversenyét fogja eljátszani.

Játék – e szó, illetve e fogalom külön jelentőséget nyer majd kedd este, az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén, ahol is a Játék jelige alatt tarka program vár majd reánk (Zeneakadémia, október 20., fél nyolc). Így Vajda Gergely vezényletével elénk jut majd Stravinsky Kártyajátékának három leosztása, de Dohnányi zenetörténeti humorú Gyermekdal-variációk sorozata is – Palojtay János szólójával. S ha már egy bizarr francia látomás képével nyitottuk e heti ajánlónkat, hát említsük meg zárásképpen e koncertprogram utolsó számát, Darius Milhaud (képünkön) 1920-ban bemutatott művét, az Ökör a háztetőn szürrealista zenei mókáját is.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.