mi a kotta?

Ó, őrjöngő fintorok

  • mi a kotta
  • 2015. november 15.

Zene

„Hófal előtt szálas, szép jelenés. Halálsziszegések, hullámzó tompa zenék mint kísértetet emelik, duzzasztják s dideregtetik ezt az imádott testet; skarlát és fekete sebek ajkai nyílnak az isteni húson. – A lét sajátos színei mélyülnek és táncolnak és örvénylenek elszabadultan a keletkező látomás körül. És borzongások kelnek és dohognak, s e hatások őrült íze megtelik halálsikolyokkal és rekedt zenékkel, melyeket mögülünk, messziről, a világ vet szépséganyánkra – ő hátrál, fölmagaslik. Ó! Csontunk új szerelmes testbe öltözik.

Ó, hamvas arc, fürtök pajzsa, kristálykarok! ágyú, amelyre le kell csapnom, a híg levegő meg a fák harci zaján át!”

Arthur Rimbaud Les Illuminations (Színvázlatok) című szabadverssorozatából való ez a látomás, amely – hasonlóan a sorozat több más darabjához – helyet kapott az ifjú Benjamin Britten 1939-es, azonos című dalciklusában. Úgy lehet, legutóbb két és fél éve, a 2013-as Tavaszi Fesztiválon hallhattuk e különleges hangulatú művet, akkor Patricia Petibon szólójával. Ezekben a napokban a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein szerepel majd Britten úgynevezett amerikai korszakának jeles kompozíciója: a szőke szoprán, Sophie Klussmann előadásában – és a lengyel származású idős német maestro, Marek Janowski vezényletével (Zeneakadémia, október 15., 16. és 17., háromnegyed nyolc).

A Britten-mű egy Strauss-szimfonikusköltemény és egy Sibelius-szimfónia, a Negyedik között hangzik majd fel, szóval az égszakadás borítékolható, ám a földindulás már nem itt, hanem a CAFe Budapest pénteki fesztiválprodukcióján várható. Balassa Sándor ugyanis operát írt Kodolányi János egykor híres, ma már talán inkább hírhedt Földindulásából, s ennek az operának az ősbemutatója pénteken ígérkezik: koncertszerű előadásban, Medveczky Ádám fősége alatt, Kiss B. Atilla, Szvétek László és társaik felléptével (Fesztivál Színház, október 16., hét óra). A fesztivál egyebekben Arvo Pärt-koncerteket kínál (melyeket megelőző számainkban már keresztül-kasul ajánlottunk tántoríthatatlan olvasóinknak), valamint egy másik magyar mű ősbemutatóját: Bella Máté Fagottversenyének első megszólaltatását a Müncheni Kamarazenekar vasárnapi hangversenyén (Zeneakadémia, október 18., fél nyolc). A fagottkoncert szólistája Bogányi Bence lesz, s ugyanitt Bogányi Gergely is egy versenymű előadásához lát majd: ő Mozartnak a sorban 21., C-dúr hangnemű zongoraversenyét fogja eljátszani.

Játék – e szó, illetve e fogalom külön jelentőséget nyer majd kedd este, az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén, ahol is a Játék jelige alatt tarka program vár majd reánk (Zeneakadémia, október 20., fél nyolc). Így Vajda Gergely vezényletével elénk jut majd Stravinsky Kártyajátékának három leosztása, de Dohnányi zenetörténeti humorú Gyermekdal-variációk sorozata is – Palojtay János szólójával. S ha már egy bizarr francia látomás képével nyitottuk e heti ajánlónkat, hát említsük meg zárásképpen e koncertprogram utolsó számát, Darius Milhaud (képünkön) 1920-ban bemutatott művét, az Ökör a háztetőn szürrealista zenei mókáját is.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.