Szimfonikus zenekarral kiegészülve, nagyszabású turnéval ünnepli ötvenedik évfordulóját az Omega együttes. Elképesztő, hogy Kóbor János 69 évesen is ugyanazt a portékát árulja: a sörénylobogtató, színpadon rohangáló rockert, és mivel a YouTube-ra feltett kalózvideók alapján szó sincs közröhejről, önparódiáról (a közönség sem erre váltott jegyet), talán nem túlzás kijelenteni, hogy az együttes telt házak előtt zajló aktuális koncertsorozata világszenzáció. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a lemezipar sem fogta vissza magát: az ünnepi alkalomra dupla CD jelent meg - naná, hogy válogatás. A címből azt sejtenénk, hogy valamiféle visszatekintéssel lesz dolgunk, és valóban az Omega történetének legemlékezetesebb élő felvételeit hallgathatjuk meg.
Éppenséggel nem. A Greatest Performancesen azokat a koncertfelvételeket hallhatjuk, amelyeket már eleve a visszatekintés jegyében játszottak el az 1990-es, 2000-es években. A 26 szám között természetesen ott az összes nagy sláger a Gyöngyhajú lánytól a Lénáig, és olyan ritkaságok is, mint az 1969-es, csak kislemezen kiadott Naplemente vagy a Szvit - az Omega V. teljes B oldala 1973-ból. Szóval, ha csak a dalokat vesszük, jó ritmusú, lendületes válogatás a Greatest Performances, de mivel a stúdiófelvételektől eltérő zenei kalandozásokat csak módjával tartalmaz - az egyik ilyen Molnár "Elefánt" György "zenei tréfája", midőn az Őrültek órája című szám végén a Himnuszt (!) kezdi gitárszólózni -, az ünnepi alkalomra inkább valamelyik régebbi Omega-albumot vennénk elő. Ha önök mégis a Greatest Performances mellett döntenének, ajánljuk, előtte jól dugják el a lemezborítót. Nemcsak azért, mert rémes a rajta szereplő kép, de a bookletből érdemi információkat sem nagyon tudunk meg a "legnagyobb előadásokról". ("Recorded live in the 1990s and 2000s stadion concert".)
A külcsínt illetően sokkal inkább ünnepi kiadvány a kizárólag vinilen megjelent Ten Thousand Paces, amely címe ellenére sem a Tízezer lépés (1970) album angol verziója. A ritkaságokat tartalmazó válogatás java hat közismert sláger (Az udvari bolond kenyere, Gyöngyhajú lány, Halott virágok, Petróleumlámpa,Tízezer lépés, Tékozló fiúk) angol nyelvű változata, melyeket a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat adott ki; a célközönség vélhetően a lengyel, a keletnémet vagy a csehszlovák, netán szovjet fiatalság volt, ám e három kislemezt idehaza is meg lehetett vásárolni. Nincsenek adatok, hogy annak idején hányat adtak el a Petroleum Lanternből vagy a The Jester's Daily Breadből, valószínűleg nem sokat. Kóbor János hangja (a magyar változattól eltérően ő énekli a Tízezer lépést is), illetve az orgonaszó szinte minden mást elnyom, ráadásul ezeken a felvételeken még az énekes akcentusa is borzasztóan zavaró.
E hat (az 1994-ben megjelent Their Greatest Hits from the Sixties in English című CD-n is kiadott) szám mellett még három, a hatvanas évek végéről származó dal hallható a lemezen. A Várakozni jó és a Ballada Kovásznai György animációs filmjeihez készült (az utóbbit Pálos Zsuzsa színművésznő énekli), kifejezetten "alkalmazott" darab, míg a Vigyázz, vigyázz rám olyan demófelvétel, amit csak instrumentális változatban, kislemez B oldalaként (Snuki - 1970) adtak ki. Talán nem véletlenül: az "építettem magamnak / elefántcsonttornyokat / és egyedül laktam ott / míg nem szóltál, itt vagyok" strófa hallatán biztosak lehetünk benne, hogy ezt a szöveget nem valami cenzor tiltotta le.
Edel/EMI, 2012; Moiras Records, 2012
Mindkettő:
