Lemez

Köszöntés a gépnek – Oneohtrix Point Never: R Plus One

  • - minek -
  • 2014. január 19.

Zene

Az első generációs orosz zsidó bevándorlóként még gyermekkorában New Yorkba került Daniel Lopatin egyike a legelmélyültebben dolgozó hangszobrászoknak - az évek során rendre új zenei eszköztárral dolgozott, miközben tudatosan tágította a munkáival teremtett és bejárt világok határait.

Első felvételein az ambient, a drone, az experimentális és a zajzenei hagyományok hű folytatójaként tündökölt, amit idővel tökélyre és saját kifejezési formává fejlesztett. Elég csak meghallgatni 2010-es, Returnal című, számtalan "egész estés" korai anyagát követően megszületett első igazán jelentős albumát, hogy lássuk, hogyan szervesül a krautrock öröksége, a kosmische musik hagyománya mondjuk a filmzenekészítés szabálytalan nagyjainak munkáival. (Lopatin filmzenekészítőként is keresett munkaerő: felesben ő komponálta Sofia Coppola Lopom a sztáromjának muzsikáját.)

A 2011-es Replica ehhez képest harsány és gátlástalan hangmintahasználatával tüntetett - ezzel egy időben Lopatin egyre nagyobb előszeretettel nyúlt mások munkáihoz, csak hogy kibontsa a nyersanyagból azt, amit az eredeti alkotók még benne felejtettek. Ezzel a késztetéssel vette kezelésbe s tette még pszichedelikusabbá, tágította kozmikus méretűvé (Free Reign II címen) a Clinic tavalyi, már önmagában is savtól ragadós albumát.

Most ősszel megjelent, R Plus One című albuma némileg elüt minden korábbi megjelenésétől - darabokban mégis benne van minden, amivel eddig kísérletezett, s nagyon jól felismerhető az a gondolkodásmód, amellyel a hangkészítő technikához nyúl, s ahogy lelket kölcsönöz a gépek zajának. Lopatin előszeretettel használ olyan hangokat, amelyek a korai digitális kütyüket és az ősszámítógépeket jellemezték - ez azonban csak az álca. A feltűnően szintetikus hang- és virtuális látképek direkt álomszerűsége egyenesen utal arra, hogy most egy másik dimenzió soundtrackjét halljuk. Ezek a hangképek amúgy maguk is gazdagok dinamikai és hangulati váltásokban: finoman hullámzó ambient után zaklatott pillanatok következnek (e tekintetben azért Lopatin is új hazájának soktételes szimfóniáját alkotja meg). A záró szám, a Chrome Country pedig már-már álomszerűen, nosztalgikusan szép: mintha gyermekkorunk kedvenc tévéműsorainak zenéi lelassítva, egyszerre szólnának a fejünkben. Lám, a végén még a nyuszit is előhúzta a cilinderből.

Warp/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.