Opera a Szigeten: Robbanós cukorka (Kovalik Balázs rendező)

  • H. I.
  • 2001. július 26.

Zene

Magyar Narancs: Lehet sikere ebben a közegben egy operának?
A Pepsi Sziget idén nyáron tartja első operabemutatóját. A Feltámadás zenéjét és librettóját egyaránt a jelenleg Skóciában élő angol zeneszerző, Peter Maxwell Davies írta a hatvanas évek végén. Az előadás kifejezetten a Szigetre készült, de később a Budapesti ´szi Fesztiválon is látható lesz a Thália Színházban.

Kovalik Balázs: Ezek a kategóriák túlságosan leegyszerűsítők. Vannak operák, melyeket a szerzők maguk is zenés játéknak vagy zenedrámának hívnak. Ha ezt az operát valaki meg akarja hallgatni, akkor a komolyzenei lemezek között kell keresnie, pedig van benne rockzene, jazz, foxtrott, komolyzene, de tűzoltózenekar is.

MN: A sokféle zenei stílust milyen történet köti össze?

KB: A főhős egy fiatalember, aki egyébiránt a darabban néma szereplő. Családtagjai és környezete folyton piszkálja: a mama kiabál, hogy egyél már, fiam, a papa, hogy dolgoznod kéne már. A hugicája leginkább szexuális viszonyba keveredne vele, az öcsikéje a nyakában ugrálna, a plébános úr megfeddi, hogy miért nem jár hittanórára, a tanító ütlegeli, mert nem tanul rendesen, és végül az orvos megállapítja, hogy súlyos elmebajjal küszködik. A diagnózis után az orvosok megoperálják, hogy jó állampolgárt faragjanak belőle. Az operáció azonban eredménytelen, a tökéletes állampolgár mítosza romba dől.

MN: A szólamok és hangszínek a klasszikus opera kánonjához igazodnak?

KB: Alapvetően igen, de azért itt is vannak elhajlások. A mamát egy kontratenor énekli, a nővért egy mezzoszoprán, ezek nagyon furcsa hangok az adott szerepekre. A zenébe pedig egy kis jazz, egy kis operaparódia, egy kis Wagner-zene, egy kis Muszorgszkij-féle "kiállítás képei" keverednek.

MN: Ön választotta a darabot?

KB: Igen. A Sziget szervezőinek az az ötletük támadt, hogy meg kéne kísérelni egy operabemutatót a Szigeten, és megnézni, hogyan reagálnak rá a fiatalok, az itteni közönség. Tavaly, a felkérés után én is kimentem, és eltöltöttem pár napot, hogy magamba szívjam a Sziget hangulatát, és kitaláljam, mit érdemes itt bemutatni. Nyilvánvaló volt, hogy ez nem egy klasszikus opera lesz. A Borisz Godunovot például a többség otthagyta volna, mert nem az ő nyelvük. A választás ezért esett erre az operára, ami sokkal inkább egy nagy buli, egy happening. Egy tizenéves, huszonéves, az életét elkezdeni nem tudó fiatalember problémái nemcsak 1968-ban, a mű születésekor voltak aktuálisak, hanem ma is. Mára talán még inkább, hiszen a rengeteg információ, az ideológiai irányzatok, behatások szinte szétrángatnak egy fiatalt, aki éppen kezdi az életét. Az egyik párt ezt mondja, a másik azt, egyik a másikat buktatja meg. Magunk sem tudjuk már, hogy kinek van igaza. Azt látom, hogy a rendszerváltás utáni nagy lelkesedés leapadt, sokakon a kétségbeesés lett úrrá. Egyre többen nem tudják, hogy melyik pártra szavazzanak, melyik ideológia mellé álljanak. Ez a legnagyobb dráma.

MN: Biztos, hogy ennek az opera a legmegfelelőbb műfaja?

KB: A zene, a zenei nyelv ebben az esetben segíthet, hiszen a rockzene, a Kimnowak együttes világa kapcsolatot teremthet az opera műfaja és a fiatalok között. Olyan ez, mintha a keserű pirulát édes cukorka formájában próbálnánk beadni. Bár ez esetben szívesebben nevezném robbanós cukorkának.

H. I.

Színházi és táncsátor, augusztus 1., 23 óra

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.