Palackba rajzolt hajók - Shira Geffen, Etgar Keret: Medúzák (film)

  • Kovács Bálint
  • 2007. november 29.

Zene

Mindig öröm, ha a Cannes-ban trófeát nyert filmek nem valamilyen "egyéb" indokból válnak díjazottakká, hanem azért, mert valóban megérdemlik. Ebbe a kategóriába sorolható a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát elhódító Medúzák is. Az izraeli rendező házaspár viszont elkezdhet azért dolgozni, hogy lemossák magukról az "Alejandro González Inárritu legjobb tanítványai" címkét. Nem mintha az annyira rosszul mutatna.

Mindig öröm, ha a Cannes-ban trófeát nyert filmek nem valamilyen "egyéb" indokból válnak díjazottakká, hanem azért, mert valóban megérdemlik. Ebbe a kategóriába sorolható a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát elhódító Medúzák is. Az izraeli rendező házaspár viszont elkezdhet azért dolgozni, hogy lemossák magukról az "Alejandro González Inárritu legjobb tanítványai" címkét. Nem mintha az annyira rosszul mutatna.

Ahogy Inárritu filmjeiben, úgy fonódnak össze, úgy érintik egymást finoman a Medúzák borús hangulatú történetszálai - az öregasszonyokat ápoló japán vendégmunkásé (Ma-Nenita de Latorre úgy tud sírni, hogy a közönség fele is vele tart), a nászútját kényszerűségből saját városában töltő házaspáré, az öngyilkos írónőé és Batyáé, akit árnyékként követ a tengerparton talált, senkinek sem hiányzó néma kislány. Hiába várjuk, nincs csavar a sztoriban - szerencsére. A látszólag a tengerből kisétáló lányról mindvégig nem tudjuk meg, kicsoda - a rendezők még annyira sem adnak válaszokat, mint Inárritu szokott. Hiányérzetünk azonban nincs, a sok sejtetett megoldás (hogy néha csak Batya képzeli a kislányt, mikor az már rég újra eltűnt, mert benne lát meg valamit saját múltjából, amivel eddig nem tudott szembenézni; hogy a barátjával való szakítás krízise hív elő egy gyerekfigurát amúgy is kissé zaklatott elméjéből, s még sorolhatnánk) együtt épp annyit mesél el, amennyit kell.

No meg ott a tenger, a víz és a hajók - nem lehet azt mondani, hogy túlzottan eredeti szimbólumok volnának, de Geffen és Keret még sokadikként is erőteljes, kifejező jelképrendszert épített belőlük. Szép, ahogy Batyát folyvást körülveszi a víz (s mint egy medúzát, úgy lökdösi az élet minden területén kénye-kedve szerint), hogy csöpögni kezd lakása plafonjából, mikor egyedül marad, s hogy mikor végleg öszszeomlik, az egész lakást elárasztja. És Tel-Aviv is ott van - magyarázza otthon maradt gyerekének a japán nő -, ahol a tenger véget ér ("olyan hely nincs is", válaszolja a gyerek). De hogy valami igazán eredetit is említsünk, a film egyik legkifejezőbb jelenete, ahogy a lábtörése miatt a szállodaszobájából ki se mozduló nászutas lány palackot rajzol egy hajó fényképe köré.

Végül szimpatikus az is, hogy nincs igazi happy end.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.