Palackba rajzolt hajók - Shira Geffen, Etgar Keret: Medúzák (film)

  • Kovács Bálint
  • 2007. november 29.

Zene

Mindig öröm, ha a Cannes-ban trófeát nyert filmek nem valamilyen "egyéb" indokból válnak díjazottakká, hanem azért, mert valóban megérdemlik. Ebbe a kategóriába sorolható a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát elhódító Medúzák is. Az izraeli rendező házaspár viszont elkezdhet azért dolgozni, hogy lemossák magukról az "Alejandro González Inárritu legjobb tanítványai" címkét. Nem mintha az annyira rosszul mutatna.

Mindig öröm, ha a Cannes-ban trófeát nyert filmek nem valamilyen "egyéb" indokból válnak díjazottakká, hanem azért, mert valóban megérdemlik. Ebbe a kategóriába sorolható a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát elhódító Medúzák is. Az izraeli rendező házaspár viszont elkezdhet azért dolgozni, hogy lemossák magukról az "Alejandro González Inárritu legjobb tanítványai" címkét. Nem mintha az annyira rosszul mutatna.

Ahogy Inárritu filmjeiben, úgy fonódnak össze, úgy érintik egymást finoman a Medúzák borús hangulatú történetszálai - az öregasszonyokat ápoló japán vendégmunkásé (Ma-Nenita de Latorre úgy tud sírni, hogy a közönség fele is vele tart), a nászútját kényszerűségből saját városában töltő házaspáré, az öngyilkos írónőé és Batyáé, akit árnyékként követ a tengerparton talált, senkinek sem hiányzó néma kislány. Hiába várjuk, nincs csavar a sztoriban - szerencsére. A látszólag a tengerből kisétáló lányról mindvégig nem tudjuk meg, kicsoda - a rendezők még annyira sem adnak válaszokat, mint Inárritu szokott. Hiányérzetünk azonban nincs, a sok sejtetett megoldás (hogy néha csak Batya képzeli a kislányt, mikor az már rég újra eltűnt, mert benne lát meg valamit saját múltjából, amivel eddig nem tudott szembenézni; hogy a barátjával való szakítás krízise hív elő egy gyerekfigurát amúgy is kissé zaklatott elméjéből, s még sorolhatnánk) együtt épp annyit mesél el, amennyit kell.

No meg ott a tenger, a víz és a hajók - nem lehet azt mondani, hogy túlzottan eredeti szimbólumok volnának, de Geffen és Keret még sokadikként is erőteljes, kifejező jelképrendszert épített belőlük. Szép, ahogy Batyát folyvást körülveszi a víz (s mint egy medúzát, úgy lökdösi az élet minden területén kénye-kedve szerint), hogy csöpögni kezd lakása plafonjából, mikor egyedül marad, s hogy mikor végleg öszszeomlik, az egész lakást elárasztja. És Tel-Aviv is ott van - magyarázza otthon maradt gyerekének a japán nő -, ahol a tenger véget ér ("olyan hely nincs is", válaszolja a gyerek). De hogy valami igazán eredetit is említsünk, a film egyik legkifejezőbb jelenete, ahogy a lábtörése miatt a szállodaszobájából ki se mozduló nászutas lány palackot rajzol egy hajó fényképe köré.

Végül szimpatikus az is, hogy nincs igazi happy end.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.