Palackba rajzolt hajók - Shira Geffen, Etgar Keret: Medúzák (film)

  • Kovács Bálint
  • 2007. november 29.

Zene

Mindig öröm, ha a Cannes-ban trófeát nyert filmek nem valamilyen "egyéb" indokból válnak díjazottakká, hanem azért, mert valóban megérdemlik. Ebbe a kategóriába sorolható a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát elhódító Medúzák is. Az izraeli rendező házaspár viszont elkezdhet azért dolgozni, hogy lemossák magukról az "Alejandro González Inárritu legjobb tanítványai" címkét. Nem mintha az annyira rosszul mutatna.

Mindig öröm, ha a Cannes-ban trófeát nyert filmek nem valamilyen "egyéb" indokból válnak díjazottakká, hanem azért, mert valóban megérdemlik. Ebbe a kategóriába sorolható a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát elhódító Medúzák is. Az izraeli rendező házaspár viszont elkezdhet azért dolgozni, hogy lemossák magukról az "Alejandro González Inárritu legjobb tanítványai" címkét. Nem mintha az annyira rosszul mutatna.

Ahogy Inárritu filmjeiben, úgy fonódnak össze, úgy érintik egymást finoman a Medúzák borús hangulatú történetszálai - az öregasszonyokat ápoló japán vendégmunkásé (Ma-Nenita de Latorre úgy tud sírni, hogy a közönség fele is vele tart), a nászútját kényszerűségből saját városában töltő házaspáré, az öngyilkos írónőé és Batyáé, akit árnyékként követ a tengerparton talált, senkinek sem hiányzó néma kislány. Hiába várjuk, nincs csavar a sztoriban - szerencsére. A látszólag a tengerből kisétáló lányról mindvégig nem tudjuk meg, kicsoda - a rendezők még annyira sem adnak válaszokat, mint Inárritu szokott. Hiányérzetünk azonban nincs, a sok sejtetett megoldás (hogy néha csak Batya képzeli a kislányt, mikor az már rég újra eltűnt, mert benne lát meg valamit saját múltjából, amivel eddig nem tudott szembenézni; hogy a barátjával való szakítás krízise hív elő egy gyerekfigurát amúgy is kissé zaklatott elméjéből, s még sorolhatnánk) együtt épp annyit mesél el, amennyit kell.

No meg ott a tenger, a víz és a hajók - nem lehet azt mondani, hogy túlzottan eredeti szimbólumok volnának, de Geffen és Keret még sokadikként is erőteljes, kifejező jelképrendszert épített belőlük. Szép, ahogy Batyát folyvást körülveszi a víz (s mint egy medúzát, úgy lökdösi az élet minden területén kénye-kedve szerint), hogy csöpögni kezd lakása plafonjából, mikor egyedül marad, s hogy mikor végleg öszszeomlik, az egész lakást elárasztja. És Tel-Aviv is ott van - magyarázza otthon maradt gyerekének a japán nő -, ahol a tenger véget ér ("olyan hely nincs is", válaszolja a gyerek). De hogy valami igazán eredetit is említsünk, a film egyik legkifejezőbb jelenete, ahogy a lábtörése miatt a szállodaszobájából ki se mozduló nászutas lány palackot rajzol egy hajó fényképe köré.

Végül szimpatikus az is, hogy nincs igazi happy end.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.