mi a kotta?

Piff, lelépett

  • mi a kotta
  • 2018. június 17.

Zene

„Elhunyt a csapodár / Kicsinyke sármány. / Legszebb virágkorában / Halálra váltan / Látta: fanyar a kín. / Vérzik szívem / A visszarévedéstől. / Egy csöppnyi könnyel / Sírj te is, olvasóm! / Nem volt bajom / Vele, csak eleven volt. / S bár néha elcsapongott / A fesztelen bohó, / Nem volt tahó. / Már ott leng az egekben, / Hogy áldjon engem, / Önzetlen földijét / És mindenét. / Mert mikor, piff, lelépett, / S hamar kivérzett, / Fütyült rám, s rímeim / Se hagyták lábain.” 1787 nyarán ezzel a (Báthori Csaba fordításában idézett) versezettel búcsúztatta elhunyt kismadarát Mozart, aki ekképp meghökkentő módon maradandóbban fejezte ki az állatkája elvesztése felett érzett bánatát, mint az apja alig pár nappal korábbi halála miatti gyászát. A három esztendővel korábban harmincnégy krajcárért vásárolt sármány, azazhogy alighanem inkább seregély a feljegyzések szerint okos jószág volt: könnyedén elfütyülte ugyanis gazdája 453-as Köchel-jegyzékszámú G-dúr zongoraversenyének rondótémáját. Ez a versenymű, valamint Mozart egy másik, c-moll zongoraversenye is elhangzik kedden, Piotr Anderszewski szólójával azon a koncerten, amelyen mindezek mellett Francis Poulenc Sinfoniettáját is előadja majd a Skót Kamarazenekar (Nemzeti Hangversenyterem, május 22., fél nyolc).

„Ő a XIX. század Mozartja” – ezt Robert Schumann írta le kortársáról, Felix Mendelssohnról, akitől viszont két hegedűversenyt hallhatunk majd az elkövetkező napokban. Az örök slágerdarabnak ítélhető e-moll versenyművet a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén fogja elhúzni és elvezényelni Julian Rachlin, méghozzá két Csajkovszkij-kompozíció, az egyarányosan népszerű Anyegin-beli Polonéz és az V. szimfónia között félúton (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). A 13 esztendős Mendelssohn (képünkön) által 1823-ban megalkotott és aztán több mint egy évszázadra feledésbe merült d-moll hegedűverseny pedig Kelemen Barnabás szólójával fog a közönség elé jutni a Liszt Ferenc Kamarazenekar estjén, egy Haydn- és egy Mozart-szimfónia ölelésében (Zeneakadémia, május 23., fél nyolc).

No és természetesen az ősbemutató centenáriumán itt lesz még nekünk A kékszakállú herceg vára is! Az Erkel Színházban, napra pontosan száz évvel az első Kékszakállú-előadás után a neves dán rendező és intendáns, Kasper Holten rendezésében mutatják be Bartók egyfelvonásosát: Komlósi Ildikóval, Palerdi Andrással és a vezénylő Eötvös Péterrel, valamint az est másik részében a karmester-zeneszerző legújabb kori párdarabja, a Senza sangue című opera koncertszerű megszólaltatásával (május 24., hét óra). A kékszakállú herceg vára mind­azon­által a Zeneakadémián is feltárja majd előzőleg gondosan kulcsra zárt ajtajait. Itt ugyanis szombaton és vasárnap a Concerto Budapest hangversenyein fog megszólalni leghíresebb operánk: Rost Andrea, Sebestyén Miklós és Keller András művészi együttműködésének eredményeképpen, a 3. brandenburgi verseny meg a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára előkelő társaságában (május 19. és 20., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.