„Elhunyt a csapodár / Kicsinyke sármány. / Legszebb virágkorában / Halálra váltan / Látta: fanyar a kín. / Vérzik szívem / A visszarévedéstől. / Egy csöppnyi könnyel / Sírj te is, olvasóm! / Nem volt bajom / Vele, csak eleven volt. / S bár néha elcsapongott / A fesztelen bohó, / Nem volt tahó. / Már ott leng az egekben, / Hogy áldjon engem, / Önzetlen földijét / És mindenét. / Mert mikor, piff, lelépett, / S hamar kivérzett, / Fütyült rám, s rímeim / Se hagyták lábain.” 1787 nyarán ezzel a (Báthori Csaba fordításában idézett) versezettel búcsúztatta elhunyt kismadarát Mozart, aki ekképp meghökkentő módon maradandóbban fejezte ki az állatkája elvesztése felett érzett bánatát, mint az apja alig pár nappal korábbi halála miatti gyászát. A három esztendővel korábban harmincnégy krajcárért vásárolt sármány, azazhogy alighanem inkább seregély a feljegyzések szerint okos jószág volt: könnyedén elfütyülte ugyanis gazdája 453-as Köchel-jegyzékszámú G-dúr zongoraversenyének rondótémáját. Ez a versenymű, valamint Mozart egy másik, c-moll zongoraversenye is elhangzik kedden, Piotr Anderszewski szólójával azon a koncerten, amelyen mindezek mellett Francis Poulenc Sinfoniettáját is előadja majd a Skót Kamarazenekar (Nemzeti Hangversenyterem, május 22., fél nyolc).
„Ő a XIX. század Mozartja” – ezt Robert Schumann írta le kortársáról, Felix Mendelssohnról, akitől viszont két hegedűversenyt hallhatunk majd az elkövetkező napokban. Az örök slágerdarabnak ítélhető e-moll versenyművet a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén fogja elhúzni és elvezényelni Julian Rachlin, méghozzá két Csajkovszkij-kompozíció, az egyarányosan népszerű Anyegin-beli Polonéz és az V. szimfónia között félúton (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). A 13 esztendős Mendelssohn (képünkön) által 1823-ban megalkotott és aztán több mint egy évszázadra feledésbe merült d-moll hegedűverseny pedig Kelemen Barnabás szólójával fog a közönség elé jutni a Liszt Ferenc Kamarazenekar estjén, egy Haydn- és egy Mozart-szimfónia ölelésében (Zeneakadémia, május 23., fél nyolc).
No és természetesen az ősbemutató centenáriumán itt lesz még nekünk A kékszakállú herceg vára is! Az Erkel Színházban, napra pontosan száz évvel az első Kékszakállú-előadás után a neves dán rendező és intendáns, Kasper Holten rendezésében mutatják be Bartók egyfelvonásosát: Komlósi Ildikóval, Palerdi Andrással és a vezénylő Eötvös Péterrel, valamint az est másik részében a karmester-zeneszerző legújabb kori párdarabja, a Senza sangue című opera koncertszerű megszólaltatásával (május 24., hét óra). A kékszakállú herceg vára mindazonáltal a Zeneakadémián is feltárja majd előzőleg gondosan kulcsra zárt ajtajait. Itt ugyanis szombaton és vasárnap a Concerto Budapest hangversenyein fog megszólalni leghíresebb operánk: Rost Andrea, Sebestyén Miklós és Keller András művészi együttműködésének eredményeképpen, a 3. brandenburgi verseny meg a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára előkelő társaságában (május 19. és 20., fél nyolc).
