Lemez

Puccini: A Nyugat lánya

Zene

A múlt legendáival minden találkozás veszedelmes: vagy rácáfolnak a szép emlékekre, vagy épp ellenkezőleg, újra csak megdicsőülnek, és bűnös nosztalgiát ébresztenek bennünk. A most lemezen kiadott 1966-os operaházi Puccini-előadással s benne Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álompárosával az utóbbi a helyzet. Noha Házy technikája itt sem tűnik éppenséggel kikezdhetetlennek, az aranyásók között akad vészmegoldásnak is bajosan beillő énekes, a színpadi és egyéb zajok pedig olykor egyenesen kriminálisak. Csakhogy Házynak el lehet és el is kell hinnünk, hogy női bájjal, jó szóval és fegyverrel elkormányozza maga körül a vadnyugati férfivilágot. S ugyanígy elhisszük Ilosfalvynak a nemes lelkű banditát – és legfőként: kettejüknek a szerelmet. Ehhez képest szinte mellékesnek hat az 54 éve rögzített anyag másik nagy ajándéka, Nádasdy Kálmán magyar szövege. Kiderül ugyanis, hogy milyen sokat ad hozzá egy előadás légköréhez, ha a közönség – és maguk az operaénekesek is értik, hogy miről szól az adott opera. Nemcsak úgy hozzávetőlegesen vagy az operalexikonok tartalmi összefoglalóinak szintjén, hanem valóban szóról szóra. Mindehhez már csak ráadás néhány, ma már halványult emlékű énekes (újra)felfedezése: a mackósságában is markáns baritonú Jámbor Lászlót, a kis szerepben is egész alakot teremtő Kishegyi Árpádot vagy a Szomszédokból félreismert Palócz Lászlót az utókor is méltán megsüvegelheti.

OperaTrezor (2CD), 2019

alá

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.