Lemez

Puccini: A Nyugat lánya

Zene

A múlt legendáival minden találkozás veszedelmes: vagy rácáfolnak a szép emlékekre, vagy épp ellenkezőleg, újra csak megdicsőülnek, és bűnös nosztalgiát ébresztenek bennünk. A most lemezen kiadott 1966-os operaházi Puccini-előadással s benne Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álompárosával az utóbbi a helyzet. Noha Házy technikája itt sem tűnik éppenséggel kikezdhetetlennek, az aranyásók között akad vészmegoldásnak is bajosan beillő énekes, a színpadi és egyéb zajok pedig olykor egyenesen kriminálisak. Csakhogy Házynak el lehet és el is kell hinnünk, hogy női bájjal, jó szóval és fegyverrel elkormányozza maga körül a vadnyugati férfivilágot. S ugyanígy elhisszük Ilosfalvynak a nemes lelkű banditát – és legfőként: kettejüknek a szerelmet. Ehhez képest szinte mellékesnek hat az 54 éve rögzített anyag másik nagy ajándéka, Nádasdy Kálmán magyar szövege. Kiderül ugyanis, hogy milyen sokat ad hozzá egy előadás légköréhez, ha a közönség – és maguk az operaénekesek is értik, hogy miről szól az adott opera. Nemcsak úgy hozzávetőlegesen vagy az operalexikonok tartalmi összefoglalóinak szintjén, hanem valóban szóról szóra. Mindehhez már csak ráadás néhány, ma már halványult emlékű énekes (újra)felfedezése: a mackósságában is markáns baritonú Jámbor Lászlót, a kis szerepben is egész alakot teremtő Kishegyi Árpádot vagy a Szomszédokból félreismert Palócz Lászlót az utókor is méltán megsüvegelheti.

OperaTrezor (2CD), 2019

alá

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.