rés a présen

Pünkösdkor, Sopronban

  • rés a présen
  • Artner Szilvia
  • 2024. május 15.

Zene

Lobenwein Norbert fesztiváligazgató

rés a présen: Tekinthetjük a Sop­ron­Festet a VOLT jogutódjának?

Lobenwein Norbert: A két fesztiválban közös az annak otthont adó város és az alapítók személye, de minden más téren arra törekszünk, hogy egy új formátumot, új színt hozzunk létre a hazai fesztiválok palettáján.

rap: Miért fontos neked Sopron?

LN: Fülöp Zoli társammal és barátommal mindketten 19 évesek voltunk, amikor elindítottuk a VOLT Fesztivált, és az volt a vágyunk, hogy a rendszerváltás utáni évek budapesti hangulatából Sopronba csempésszünk valamit. A fővárosban klubok nyíltak, fesztiválok indultak. Erről többnyire a korabeli VOLT magazinból és éppen a Magyar Narancsból szereztünk főleg tudomást, és szerettük volna, ha a mi városunkban is történik valami, amire százak, ezrek gyűlnek össze. Az évek során az általunk indított fesztivál fogalommá vált, Sopron meghatározó szimbóluma lett és a turisztikai szektorban is példaként volt szokás emlegetni, amely minden évben jelentős forgalmat hozott a városnak. Sopron az a város, amely klasszikusan az osztálykirándulások egyik célpontja, tele van hangulatos helyekkel, mégis könnyen alvó várossá változik. Meggyőződésem, hogy az ünnepek – általában így tekintek a fesztiválokra – tudják egy város életet felpezsdíteni.

rap: Mikor lesz az idei SopronFest?

LN: Szándékosan nem a nyári fesztiváldömpinget céloztuk meg, hanem egy késő tavaszi hosszú hétvégét a fő napokra és az azt megelőző hetet a bemelegítő időszakra. Alap volt, hogy „urbán fesztivál” megvalósítása a cél, tehát az egész várost szerettük volna bekapcsolni a fesztivál vérkeringésébe, leültünk a helyi kávézók, éttermek vezetőivel, és arra biztattuk őket, hogy együtt szervezzünk fesztivált. Mostanra 75 helyszínen 300 programmal várjuk pünkösdkor Sopronba a közönséget. Még a sopronkőhidai börtön is benne van a SopronFest kínálatában, vagy éppen az egykori vasfüggöny vonalát is felkereshetik a vendégeink Trabant-túrák keretében. A fő helyszín persze a megszokott és szeretett Lövérek, ahol több színpadon a hazai zenekaroké a főszerep.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.