Lemez

Roots Manuva: Bleeds

  • Velkei Zoltán
  • 2015. december 19.

Zene

Új nagylemezzel jelentkezett a brit hiphop egyik leghíresebb előadója. A Bleeds több mint négyéves hallgatást tör meg, tele van remek ötletekkel, és a számokban közreműködő stáb sem akármilyen: a végeredmény gond nélkül versenyben van az elmúlt tíz év legjobb Roots Manuva-lemezéért.

Roots Manuva első kislemeze húsz évvel ezelőtt jelent meg, s bár azóta rengeteg dolog köthető a nevéhez, mégis a Bleeds tekinthető az első felnőtt albumának. Az életmű játékosabb fejezeteihez (Brand New Second Hand, Run Come Save Me, Slime & Reason) képest most olykor meglehetősen komor témákról rappel, és ehhez jól társul az elektronikus zenei környezet, amely ennyire talán még sosem volt jellemző a hangzására. Jó kezekben voltak a számok: a tizedik perc körül érkezik a már jól ismert Four Tet-kollaboráció (Facety 2:11), majd később egy traputánzat (One Thing) és egy Max Richter-klasszikus újraértelmezése (I Know Your Face), miközben a sessionzenészek közt Doug Wimbish amerikai basszgitáros (aki már a világ legelső hiphoplemezein is zenélt) remekel, az utómunkálatokat pedig több esetben is Adrian Sherwood végezte.

A negyvenes éveit megkezdő Manuva utolsó két nagyobb munkája után talán joggal kapott kritikákat azért, mert az elkerülhetetlennek tűnő (ki)öregedés mezejére lépett – de a Bleeds olyan visszatérés, amelyre a rajongók később is emlékezhetnek majd. Nos, így kell felvezetni a következő húsz évet.

Big Dada/Neon Music, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.