Új nagylemezzel jelentkezett a brit hiphop egyik leghíresebb előadója. A Bleeds több mint négyéves hallgatást tör meg, tele van remek ötletekkel, és a számokban közreműködő stáb sem akármilyen: a végeredmény gond nélkül versenyben van az elmúlt tíz év legjobb Roots Manuva-lemezéért.
Roots Manuva első kislemeze húsz évvel ezelőtt jelent meg, s bár azóta rengeteg dolog köthető a nevéhez, mégis a Bleeds tekinthető az első felnőtt albumának. Az életmű játékosabb fejezeteihez (Brand New Second Hand, Run Come Save Me, Slime & Reason) képest most olykor meglehetősen komor témákról rappel, és ehhez jól társul az elektronikus zenei környezet, amely ennyire talán még sosem volt jellemző a hangzására. Jó kezekben voltak a számok: a tizedik perc körül érkezik a már jól ismert Four Tet-kollaboráció (Facety 2:11), majd később egy traputánzat (One Thing) és egy Max Richter-klasszikus újraértelmezése (I Know Your Face), miközben a sessionzenészek közt Doug Wimbish amerikai basszgitáros (aki már a világ legelső hiphoplemezein is zenélt) remekel, az utómunkálatokat pedig több esetben is Adrian Sherwood végezte.
A negyvenes éveit megkezdő Manuva utolsó két nagyobb munkája után talán joggal kapott kritikákat azért, mert az elkerülhetetlennek tűnő (ki)öregedés mezejére lépett – de a Bleeds olyan visszatérés, amelyre a rajongók később is emlékezhetnek majd. Nos, így kell felvezetni a következő húsz évet.
Big Dada/Neon Music, 2015
