Lemez

Scuba: Claustrophobia

  • Velkei Zoltán
  • 2015. május 9.

Zene

Scuba személye legalább annyira meghatározó a (poszt)dub­step/techno tengelyen, mint amennyire vitatott. Rengeteg fontos kiadvány, valamint a Hotflush kiadó és az onnan indított mozgalom garantálja kiemelt helyét az utóbbi tíz év elektronikus zenéjének történelmében, ugyanakkor viselkedése, jó pár nyilatkozata és több elhajlása a kommersz tánczene felé kikezdi érdemeit és hitelességét. Claustrophobia című új albuma három évvel követi a legutóbbi Personalityt, és nem csak az előbbiek miatt tekinthető vízválasztónak: a művész egy év kihagyással tér vissza, amelyet komoly egészségügyi okok miatt töltött távol mind a stúdiótól, mind a tánctértől.

A Claustrophobia személyes ihletettsége így nem meglepő, s a beszédes számcímek mellett (Why You Feel So Low, All I Think About Is Death) az érintett műfajokon sem érezni, hogy Scuba direktben követne bármilyen aktuális trendet. Jellegzetes hangzása – fakó-szürkés textúrái, mély basszusai és dallamban visszafogott, felszíni zajként funkcionáló elektronikái – most is markáns: a Why You Feel… erősen pumpáló, hipnotikus technója a zárás előtt robogó párjával (Black On Black) szépen dinamikus keretbe foglalja a lemezt, amely a köztes részekben a korábbiaknál többet időzik a ritmusok nélküli tartományokban. A Drift elnyújtott, kozmikus szintetizátorai vagy az All I Think… elmosódó, szomorú női énekhangja inkább a melankolikus londoni korszellemmel egyeztethető össze, semmint a berlini pörgéssel. Scuba legnagyobb lemeze továbbra is a 2010-es Triangulation marad, de nem kizárt, hogy a sorban ez követi.

Hotflush, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.