Lemez

Séta a múzeumban

John Foxx: The Arcades Project

Kritika

„Az engedelmes zene a legunalmasabb a világon” – nyilatkozta nemrég az idén 75 éves John Foxx.

Ő volt az Ultravox első énekese, és ugyan még az igazán nagy sikerek előtt dobbantott a zenekarból, később stílusokon átívelő szólólemezeivel fontos hivatkozási ponttá vált, miközben mindig meglehetősen öntörvényűen alkotott. A brit zenész az idén már két nagylemezt is kiadott, amelyek közül a The Arcades Project a frissebb; egyben ez az első szólóban készített zongoralemeze.

John Foxx Dennis Leigh néven született egy észak-angliai bányászcsaládban. A középiskola után művészeti főiskolára jelentkezett, 1973-ban pedig Londonba költözött. Ott alapította meg Tiger Lily nevű zenekarát, amely három évvel később már Ultravoxként szerződött le az Island Recordshoz. Foxx vezetésével három, az utókor által nagyra értékelt nagylemezt készítettek (Ultravox!, Ha!-Ha!-Ha!, Systems of Romance), de a kereskedelmi siker elmaradt, így a kiadó lapátra tette az Ultravoxot. A zenekarozásba egyre inkább belefáradó John Foxx 1979-ben egy amerikai turné után döntött úgy, hogy kiszáll az együttesből, és szólókarrierbe kezd.

Foxx kiválása után az Ultravox az új énekesével, Midge Ure-ral a korábbi sodró lendületű újhullámos punkzenéjét szintipopra cserélte, és a 80-as évek egyik legsikeresebb brit zenekarává vált. A rockzenei maníroktól megcsömörlött Foxx szintén a szintetizátorok felé fordult, de radikálisan másképpen nyúlt ehhez az eszközhöz, mint egykori zenésztársai. Debütáló nagylemeze, az 1980-as Metamatic rideg, disztópikus hangzásával a korszak egyik legkísértetiesebb lemeze, és bár nem volt túlságosan közönségbarátnak mondható, ennek ellenére a brit albumlistán is előkelő helyezést ért el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.