Ő volt az Ultravox első énekese, és ugyan még az igazán nagy sikerek előtt dobbantott a zenekarból, később stílusokon átívelő szólólemezeivel fontos hivatkozási ponttá vált, miközben mindig meglehetősen öntörvényűen alkotott. A brit zenész az idén már két nagylemezt is kiadott, amelyek közül a The Arcades Project a frissebb; egyben ez az első szólóban készített zongoralemeze.
John Foxx Dennis Leigh néven született egy észak-angliai bányászcsaládban. A középiskola után művészeti főiskolára jelentkezett, 1973-ban pedig Londonba költözött. Ott alapította meg Tiger Lily nevű zenekarát, amely három évvel később már Ultravoxként szerződött le az Island Recordshoz. Foxx vezetésével három, az utókor által nagyra értékelt nagylemezt készítettek (Ultravox!, Ha!-Ha!-Ha!, Systems of Romance), de a kereskedelmi siker elmaradt, így a kiadó lapátra tette az Ultravoxot. A zenekarozásba egyre inkább belefáradó John Foxx 1979-ben egy amerikai turné után döntött úgy, hogy kiszáll az együttesből, és szólókarrierbe kezd.
Foxx kiválása után az Ultravox az új énekesével, Midge Ure-ral a korábbi sodró lendületű újhullámos punkzenéjét szintipopra cserélte, és a 80-as évek egyik legsikeresebb brit zenekarává vált. A rockzenei maníroktól megcsömörlött Foxx szintén a szintetizátorok felé fordult, de radikálisan másképpen nyúlt ehhez az eszközhöz, mint egykori zenésztársai. Debütáló nagylemeze, az 1980-as Metamatic rideg, disztópikus hangzásával a korszak egyik legkísértetiesebb lemeze, és bár nem volt túlságosan közönségbarátnak mondható, ennek ellenére a brit albumlistán is előkelő helyezést ért el.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
