Lemez

Sheku Kanneh-Mason: In­­­s­piratio; Kian Soltani: Home

  • - csk -
  • 2018. április 29.

Zene

Két cég egyszerre jelentetett meg egy-egy bemutatkozó lemezt két fiatal csellistától: a két CD ékesen példázza, hogyan érdemes, illetve hogyan nem érdemes fiatal tehetségeket megismertetni a közönséggel. Mind a nagy-britanniai Sheku Kanneh-Mason, mind az ausztriai Kian Soltani Európában született, ám (mint a két művész neve olvastán és arcképe láttán egyaránt sejthető) mindketten távoli világokból érkezett családok leszármazottai, akik nemcsak csodálatosan beilleszkedtek a Nyugaton, de az itteni kultúrát is magas fokon sajátították el. Csakhogy míg a 26 éves Soltani debütálása egy érett muzsikus körültekintésével és választékos igényességgel történik, addig a 19 esztendős Kanneh-Mason, a Britain’s Got Talent nyertesének első lemeze az olcsó felszínesség áldozatául esik.

Mindketten kitűnő csellisták – jelenleg Soltani tűnik mind hangszeresen, mind zenei kifejezés dolgában jobbnak –, de míg Soltani Schubert, Schumann jelentős műveit (Arpeggione-szonáta, Fantasie­stücke) játssza, Reza Vali érdekes Perzsa népdalok ciklusával kiegészítve, addig Kanneh-Mason lemezének egyetlen fajsúlyos számát, Sosztakovics 1. csellóversenyét kínos összevisszaságban szórja körül vegyes színvonalú zsánerdarabok zűrös egyvelegével (Hadar, Saint-Saëns, Casals, Offenbach – még Bob Marleyt és Leonard Cohent is ide illőnek érzi) lehangoló bizonyítványt állítva ki szellemi éretlenségéről. Szólhatott volna a fiatal muzsikusnak egy szerkesztő a lemezkiadótól, hogy ezt azért talán mégse kellene.

Sheku Kanneh-Mason: Inspiratio, Decca, 2018

 


 

 

 

Kian Soltani: Home, Deutsche Grammophon, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.