rés a présen: Hogyan jutottunk idáig, hogy ma már a csapból is slam folyik Budapesten?
Simon Márton: Hát, ez a csapos jelenség egy hosszabb sztori rövidebbik fele. Magyarországon 2006 óta változó gyakorisággal és publicitással, de folyamatosan rendeztek slam poetry eseményeket a Műcsarnoktól a Kőleves pincéjén át a Millenárisig. Ez elsősorban a Bly Worx érdeme, gyakorlatilag ők hozták be ide annak idején a műfajt. Aztán az Akkezdet Phiai slames-felolvasós koncertjei lendítettek hatalmasat az ügyön - amire végül a tavalyi Pilvaker tette fel a koronát. Ott - utólag látszik - egyetlen mozdulattal, közösen belódítottuk a szélesebb köztudatba a slamet, bár egy percig sem állítanám, hogy tudtuk, mit csinálunk.
rap: Költőként hogyan kerültél te bele ebbe? Polaroidok című köteted megjelenése és sikere után mik a szépírói terveid?
SM: Valuska László meghívott 2011 áprilisában az akkori Margó Fesztivál slamjére, hogy próbáljam ki. Aztán egyszerűen megtetszett, és benne ragadtam. "Szépíróként" most ott tartok, hogy épp próbálom kipihenni a könyvhetet és a Polaroidok "sikerét", tervem egyelőre semmi. Sok Tandorit és Tolnai Ottót olvasok mostanában, ennyi állítható csak biztosan.
rap: Költőnek vagy slammernek tartod magad?
SM: Költőként határoznám meg magam, ha épp muszáj valahogy, de sok mindennel foglalkozom, például fordítóként is dolgozom. Szóval nem különítem el igazán, nem is tudnám, a munkafolyamat is eléggé hasonló mindkét esetben. Meg okát sem látom, ha őszinte akarok lenni. Nekem ez így jó.
rap: Van konkrét csapatod. Kikből áll ez?
SM: Konkrét csapatom kettő is van, sőt három. Vagy még több... Úgy értem: vannak bizonyos formációk, akikkel rendszeresen járunk együtt fellépni, a slammerek között és a zenészekkel közös produkcióknál is. És ez elfér így, mert az Amoeba, az Elefánt vagy a fiatal, baromi jó dzsesszzenészekből verbuválódott Gourmand mind teljesen más karakterek, más jellegű esték. Ez egy nagy társaság, néha nem is mindenki ismer mindenkit, a hiányzó alapkoncepciót pedig az ízlésbeli egybeesések pótolják.
rap: Hol lehet látni, hallani téged a nyáron?
SM: A Litera táborban Tatán, június 20-án, utána slam és workshop Százhalombattán 21-én, június 22-én meg megyünk a PIM-be, Weöres-slamre, majd 27-én lesz egy bemutatkozó koncertünk a Gourmand-nal közös projekttel a Pepita Oféliában, és másnaptól EFOTT. Aztán meg jön a július. Fesztiválszezon van, kánikulai nagyüzem.
rap: Mi a slam hosszú távú jövője itt szerinted?
SM: A profizmus, minden szinten: szervezeti, szervezési, előadói, írói szinteken egyaránt. Meg a differenciálódás. Meg a zene. Mert ez már rég nem az underground. De én szerelmes vagyok az "amatőr" slamklubokba is, amik mindennek a hátországát jelentik. Azokkal is foglalkozni kéne.
rap: Tényleg a költők az új rocksztárok?
SM: "Igen. Nem. Talán." (Kemény István)
