„A hangverseny művészi részéről nagyon keveset is írok le; csak annyit, amennyit értek belőle: a hatást. […] Ahogy Liszt bánik a zongorával, azt szavakkal leírni nem lehet. Mikor ő arra a sokfogú szörnyetegre ráteszi a kezét, az megszűnik zongora lenni; valami élő csoda lesz belőle, mely haragjában fenyeget, mint az apokalipszis réme ledörg reánk; azután meghunyászodik a rém, s elkezd beszélni lágyan a szív mély titkairól, miknek számára szó nincsen; megfogja a holdsugarakat s a csillagsugarakat, s azoknál fogva közelebb húzza hozzánk az egész mennyboltot; azt hiszem, most mindjárt felrepül, hanem aztán mikor rágyújt megint a harci indulóra, […] akkor meg azt hisszük, hogy a kerekes gép most mindjárt nekigördül, s odakartácsol a… majd kifecsegtem, hogy hová? Liszt zenéje nemcsak gyújt – de melegen hagy…” Vagy százötven éve tudósított ekképp Liszt Ferenc egyik pest-budai koncertjéről Kakas Márton, azazhogy Jókai Mór: érzékletesen jellemezve az ekkor már abbéruhás mester boszorkányos előadói virtuozitását. S habár a nagy mesemondó éppenséggel családilag is érdekelt volt e hangverseny sikerében, merthogy azon oroszlántermészetű neje, Laborfalvi Róza is föllépett Liszttel közösen, azért az idézett szavak elragadtatott hangvételében mégsem volt semmiféle túlzás.
Az utolérhetetlen nevéhez felfohászkodva az elkövetkező napokban fiatal zongoristák versengenek majd a Zeneakadémián, hiszen szeptember 2-án kezdődik a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny: a vetélkedés nyilvános, a zsűri díszelnöke pedig a kilencvenesztendős Kurtág György lesz. Liszt nevével és persze műveivel másutt is találkozhatunk mostanában: a Régi Zeneakadémia épületében Alessandra Pompili matinékoncertjének programja az ő zongoradarabjaiból áll majd össze (szeptember 3., tizenegy óra), s hasonlóképpen a Stuller Vonósnégyes és a Párizsban élő kiváló mezzoszoprán, Csordás Klára keddi közös fellépésén is műsoron szerepelnek Liszt dalai (Magyar Rádió Márványterme, szeptember 6., hét óra).
Egyebekben továbbra is kitart a nyár végi nagy Haydn-hullám. Így Fertőd-Eszterházán szombaton este a Nicholas McGegan által vezényelt Capella Savaria játszik majd Haydn-szimfóniát, méghozzá Schubert Ötödikjével összepárosítva (Marionettszínház, szeptember 3., hét óra), másnap aztán a Haydn and the Gypsies című tematikus program ígérkezik az Esterházy Hofkapelle szólistáinak előadásában (Haydn terem, szeptember 4., hét óra). És immár Pestre is jut Haydn-szimfónia: a Búcsú melléknevű, melyet a Camerata Budapest játszik és Péteri Lóránt zenetörténész magyaráz majd el nekünk a Zenebeszéd sorozatának keretében (Magyar Rádió 6-os stúdiója, szeptember 3., három óra).
De a búcsú után még jöjjön két figyelemre érdemes fővárosi koncert! Vasárnap este Rost Andrea és a Liszt Ferenc Kamarazenekar közös zsinagógai Mozart-estje vár reánk a Dohány utcában (szeptember 4., hét óra), szerdán pedig a Budapesti Bach Consort kantátázik majd, méghozzá a mostanában újrafelfedezett francia barokk mester, Joseph Bodin de Boismortier, valamint a számunkra bizony névről is alig ismerős Louis-Nicolas Clérambault mitológiai témájú műveiből válogatva (MTA Zenetudományi Intézet – Zenetörténeti Múzeum, szeptember 7., hét óra).
