mi a kotta?

Sokfogú szörnyeteg

  • mi a kotta
  • 2016. október 1.

Zene

„A hangverseny művészi részéről nagyon keveset is írok le; csak annyit, amennyit értek belőle: a hatást. […] Ahogy Liszt bánik a zongorával, azt szavakkal leírni nem lehet. Mikor ő arra a sokfogú szörnyetegre ráteszi a kezét, az megszűnik zongora lenni; valami élő csoda lesz belőle, mely haragjában fenyeget, mint az apokalipszis réme ledörg reánk; azután meghunyászodik a rém, s elkezd beszélni lágyan a szív mély titkairól, miknek számára szó nincsen; megfogja a holdsugarakat s a csillagsugarakat, s azoknál fogva közelebb húzza hozzánk az egész mennyboltot; azt hiszem, most mindjárt felrepül, hanem aztán mikor rágyújt megint a harci indulóra, […] akkor meg azt hisszük, hogy a kerekes gép most mindjárt nekigördül, s odakartácsol a… majd kifecsegtem, hogy hová? Liszt zenéje nemcsak gyújt – de melegen hagy…” Vagy százötven éve tudósított ekképp Liszt Ferenc egyik pest-budai koncertjéről Kakas Márton, azazhogy Jókai Mór: érzékletesen jellemezve az ekkor már abbéruhás mester boszorkányos előadói virtuozitását. S habár a nagy mesemondó éppenséggel családilag is érdekelt volt e hangverseny sikerében, merthogy azon oroszlántermészetű neje, Laborfalvi Róza is föllépett Liszttel közösen, azért az idézett szavak elragadtatott hangvételében mégsem volt semmiféle túlzás.

Az utolérhetetlen nevéhez felfohászkodva az elkövetkező napokban fiatal zongoristák versengenek majd a Zeneakadémián, hiszen szeptember 2-án kezdődik a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny: a vetélkedés nyilvános, a zsűri díszelnöke pedig a kilencvenesztendős Kurtág György lesz. Liszt nevével és persze műveivel másutt is találkozhatunk mostanában: a Régi Zeneakadémia épületében Alessandra Pompili matinékoncertjének programja az ő zongoradarabjaiból áll majd össze (szeptember 3., tizenegy óra), s hasonlóképpen a Stuller Vonósnégyes és a Párizsban élő kiváló mezzoszoprán, Csordás Klára keddi közös fellépésén is műsoron szerepelnek Liszt dalai (Magyar Rádió Márványterme, szeptember 6., hét óra).

Egyebekben továbbra is kitart a nyár végi nagy Haydn-hullám. Így Fertőd-Eszterházán szombaton este a Nicholas McGegan által vezényelt Capella Savaria játszik majd Haydn-szimfóniát, méghozzá Schubert Ötödikjével összepárosítva (Marionettszínház, szeptember 3., hét óra), másnap aztán a Haydn and the Gypsies című tematikus program ígérkezik az Esterházy Hofkapelle szólistáinak előadásában (Haydn terem, szeptember 4., hét óra). És immár Pestre is jut Haydn-szimfónia: a Búcsú melléknevű, melyet a Camerata Budapest játszik és Péteri Lóránt zenetörténész magyaráz majd el nekünk a Zenebeszéd sorozatának keretében (Magyar Rádió 6-os stúdiója, szeptember 3., három óra).

De a búcsú után még jöjjön két figyelemre érdemes fővárosi koncert! Vasárnap este Rost Andrea és a Liszt Ferenc Kamarazenekar közös zsinagógai Mozart-estje vár reánk a Dohány utcában (szeptember 4., hét óra), szerdán pedig a Budapesti Bach Consort kantátázik majd, méghozzá a mostanában újrafelfedezett francia barokk mester, Joseph Bodin de Boismortier, valamint a számunkra bizony névről is alig ismerős Louis-Nicolas Clérambault mitológiai témájú műveiből válogatva (MTA Zenetudományi Intézet – Zenetörténeti Múzeum, szeptember 7., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.