HANGADÓ - Lemez

Stenk a lelke

Bartók: Zongoraversenyek / Borbély László

Zene

Bartók Béla három zongoraversenye három külön világ: a zeneszerző rajongói – bár néha nem úgy tűnik, de vannak bőven ebben az országban – külön szerelmes levelet tudnának írni mindegyikhez, ahogy Borbély László is. A negyvenéves zongoraművész a Kovács János vezette szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekarral együtt három kislemezen rögzítette ezeket a versenyműveket.

Méredzkedni van mihez, de hát ilyen nívójú darabok esetében ez elkerülhetetlen: ott van rögtön Anda Géza és Fricsay Ferenc Berlinben készült archív felvétele, amelyet sokan máig a legjobbnak tartanak, pedig azóta Schiff András és Kocsis Zoltán interpretációi is etalonszámba mennek (mindkettő a Fesztiválzenekarral és Fischer Ivánnal). De említhetnénk a lengyel zongoravirtuóz, Krystian Zimerman és az idős Pierre Boulez találkozását is, amelyből kiderül, hogy bizony nem csak mi, magyarok tudunk Bartókot játszani, bárhogy szeretjük néha ezt gondolni magunkról.

Borbély László kézügyességéről és lelkiismeretességéről legendák járnak zenészkörökben: a nyaktörő Ligeti-etűdök, a türelmet próbáló Kurtág-miniatűrök vagy a frissen elkészült, sokat kívánó kortárs darabok nem jelentenek gondot a számára, sokoldalúságát pedig épp a Hunnia Recordsszal való gyümölcsöző kapcsolatában kamatoztatta: bár a Goldberg-variációkból készült lemeze nem volt tökéletes, később Liszt kései opusaiból, Messiaen Madárkatalógusából és A fúga művészetéből (Bach) is készített emlékezetes felvételeket, Muszorgszkij népszerű Egy kiállítás képei-ciklusát pedig Balogh Máté modern reminiszcenciáival együtt adta elő.

Ez a lelkiismeretesség és tájékozottság a Bartók-felvételeken is hallatszik. Mivel élő felvételt hallunk, mind Kovács János dirigensi munkáján, mind Borbély zongorázásán átsüt a hév, az elegánsabb kifejezés híján stenknek nevezett komponens, ami nélkül muzsikálni nem is érdemes. A Savaria Zenekar pedig, noha csúnyábban megfújt hangok olykor akadnak, szép, áttetsző hangszövetet alkot a kottából, egy-egy érdekes harmóniát vagy alakzatot kidomborítva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.