Magyar Narancs: 2016-ban indítottad útjára Minka nevű projektedet, amelyet Czóbel Minka munkássága ihletett. Mi fogott meg az 1855–1947 között élt költő műveiben?
Pátkai Rozina: Magyar szakra jártam, itt ismertem meg Czóbel Minka költészetét. Tetszett, hogy több nyelven beszélt, azt is izgalmasnak találtam, hogy hirtelen hagyta abba az irodalmi foglalatoskodását. Verseit nyersnek és nagyon őszintének tartom, ráadásul azzal, hogy szabadverseket írt, megelőzte a korát, bár még a nyugatosok sem fogadták el. Rengeteg izgalmas dolog van az életében, például lefordította németre Az ember tragédiáját, szinte hihetetlen, hogy egy nő a századfordulón ilyen sokoldalú tudott lenni.
MN: Minkaként megpróbálsz az ő bőrébe bújni, vagy ez is csak egy zenekarnév?
PR: Miután megismertem az életútját, valahol azt éreztem, hogy az alteregója vagyok, és ezután kezdtem el Minka néven fellépni duóban, az elektronikus zenét játszó Bernáthy Zsigával. Többnyire versekre íródtak ezek a zenék, de már akkor sem csak Czóbel Minka műveiből válogattam.
MN: A most megjelent lemez a Minka címet viseli. Ez a projekt bemutatkozó albuma?
PR: Nem. A lemezen szereplő dalokat Dóczi Bencével készítettem, és csak címe a Minka, de a nevem alatt jelent meg. Azért forrasztottam össze ezt a két dolgot, mert nem bizonyult szerencsésnek, hogy átneveztem magam, nem akartam elveszteni a közönséget és egy új brandet felépíteni: ez is én vagyok, legalább annyira, mint a bossa nova énekes. Nagyon szeretek egyik világból a másikba utazni, szeretem azt az akusztikus zenét, amit régebben játszottam, de szeretem az elektronikus zenét is. Ezért inkább arra törekedtem, hogy az egyik kiegészítse a másikat, és ezzel az attitűddel próbáljunk megzenésíteni verseket. A felvételeken Bence mellett Ávéd János szaxofonos, Klausz Ádám dobos és Kiss Benedek basszusgitáros voltak a segítségemre.
MN: Hogyan válogattad össze a lemezen szereplő verseket?
PR: Az első ilyen úgy született, hogy egy konkrét atmoszferikus-elektronikus zenei világhoz kerestem valamiféle „szaladós” verset, így találtam rá Áprily Lajos Menekülőjére. Az elkészült dalt megmutattam a férjemnek, Fenyvesi Mártonnak, aki egyetértett velem abban, hogy ezt érdemes folytatni és biztatott, hogy több ilyen vázlat szülessen. Végül a lemez zenei rendezője lett. Az Áprily-vers felfedezése után elkezdtem más verseket is beemelni, köztük olyanokat, amelyeket már régóta szeretek. De kifejezetten kerestem is azokat a műveket, amelyek az efféle zenéhez illők, bár általában akusztikus hangszerekkel – gitárral, ukulelével vagy zongorával – próbálom megfogni a versek hangulatát, és csak ezután következhet Dóczi Bence elektronikus atmoszférája. A mostani lemezen Weöres Sándor, Ady Endre, Borbély Szilárd, Acsai Roland, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád és persze Czóbel Minka versei hallhatók, de Bencével olyan jól megtaláltuk a közös hangot, hogy azóta születtek újabbak is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
