Interjú

„Sűrű szövet a versek köré”

Pátkai Rozina énekes-zeneszerző

Zene

Bossa novát énekelve vált sikeressé, gyakran emlegetik jazzénekesnőként, de legújabb albuma aligha véletlenül jelent meg a költészet napján.

Magyar Narancs: 2016-ban indítottad útjára Minka nevű projektedet, amelyet Czóbel Minka munkássága ihletett. Mi fogott meg az 1855–1947 között élt költő műveiben?

Pátkai Rozina: Magyar szakra jártam, itt ismertem meg Czóbel Minka költészetét. Tetszett, hogy több nyelven beszélt, azt is izgalmasnak találtam, hogy hirtelen hagyta abba az irodalmi foglalatoskodását. Verseit nyersnek és nagyon őszintének tartom, ráadásul azzal, hogy szabadverseket írt, megelőzte a korát, bár még a nyugatosok sem fogadták el. Rengeteg izgalmas dolog van az életében, például lefordította németre Az ember tragédiáját, szinte hihetetlen, hogy egy nő a századfordulón ilyen sokoldalú tudott lenni.

MN: Minkaként megpróbálsz az ő bőrébe bújni, vagy ez is csak egy zenekarnév?

PR: Miután megismertem az életútját, valahol azt éreztem, hogy az alteregója vagyok, és ezután kezdtem el Minka néven fellépni duóban, az elektronikus zenét játszó Bernáthy Zsigával. Többnyire versekre íródtak ezek a zenék, de már akkor sem csak Czóbel Minka műveiből válogattam.

MN: A most megjelent lemez a Minka címet viseli. Ez a projekt bemutatkozó albuma?

PR: Nem. A lemezen szereplő dalokat Dóczi Bencével készítettem, és csak címe a Minka, de a nevem alatt jelent meg. Azért forrasztottam össze ezt a két dolgot, mert nem bizonyult szerencsésnek, hogy átneveztem magam, nem akartam elveszteni a közönséget és egy új brandet felépíteni: ez is én vagyok, legalább annyira, mint a bossa nova énekes. Nagyon szeretek egyik világból a másikba utazni, szeretem azt az akusztikus zenét, amit régebben játszottam, de szeretem az elektronikus zenét is. Ezért inkább arra törekedtem, hogy az egyik kiegészítse a másikat, és ezzel az attitűddel próbáljunk megzenésíteni verseket. A felvételeken Bence mellett Ávéd János szaxofonos, Klausz Ádám dobos és Kiss Benedek basszusgitáros voltak a segítségemre.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Hogyan válogattad össze a lemezen szereplő verseket?

PR: Az első ilyen úgy született, hogy egy konkrét atmoszferikus-elektronikus zenei világhoz kerestem valamiféle „szaladós” verset, így találtam rá Áprily Lajos Menekülőjére. Az elkészült dalt megmutattam a férjemnek, Fenyvesi Mártonnak, aki egyetértett velem abban, hogy ezt érdemes folytatni és biztatott, hogy több ilyen vázlat szülessen. Végül a lemez zenei rendezője lett. Az Áprily-vers felfedezése után elkezdtem más verseket is beemelni, köztük olyanokat, amelyeket már régóta szeretek. De kifejezetten kerestem is azokat a műveket, amelyek az efféle zenéhez illők, bár általában akusztikus hangszerekkel – gitárral, ukulelével vagy zongorával – próbálom megfogni a versek hangulatát, és csak ezután következhet Dóczi Bence elektronikus atmoszférája. A mostani lemezen Weöres Sándor, Ady Endre, Borbély Szilárd, Acsai Roland, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád és persze Czóbel Minka versei hallhatók, de Bencével olyan jól megtaláltuk a közös hangot, hogy azóta születtek újabbak is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.