mi a kotta?

Szeretett magyarjaim

  • mi a kotta
  • 2019. augusztus 25.

Zene

„Mascagni jól megtermett férfi, széles vállakkal és feltűnően karcsú derékkal. Megnyerő, hófehér arca egyike a legszebb férfi arcoknak. Míg vonásaiban nőies lágyság, addig nagy sötétkék szemeiben férfias erélyesség tükröződik. Azt beszélik róla, hogy amíg nem volt ország-világ előtt oly ismeretes, a római álarcos bálokon nem egyszer elnyerte a női szépségverseny első diját. De azért a férfiasságban sem áll hátrább senkinél.” Alig néhány hete már citáltunk e hasábokon egy Pietro Mascagniról szóló újságcikket az 1890-es évek hazai sajtójából. Csakhogy akkortájt számtalan tudósítás, riport és interjú szólt Verdi átmenetileg legesélyesebb utódjelöltjéről, akinek e cikkekből még akár az elhízását is nyomon követhetjük, hiszen amíg a múltkor idézett 1897-es riport kihízott mellényeket emlegetett, addig a Vasárnapi Újság 1894-es írása, lám, még Mascagni feltűnően karcsú derekára hívta fel a magyar olvasóközönség figyelmét. Éppenséggel annak apropóján, hogy a komponista hazánkba készült, mintegy régi álmát valóra váltandó: „Ismétlem, mint egy gyermek, úgy örülök, hogy nemsokára ott lehetek az én szeretett magyarjaim között, bölcsőjénél annak a sok édes melódiának, melyet úgy hívnak, hogy magyar zene. Már gyermekkoromban sokat dúdolgattam az önök dalait, melyek valóságos zenei gyöngyök. […] Körutat tennék az országban, kutatni, gyűjteni az önök dalait, melyeket az invenció dolgában a legeredetibb ősrégi melódiáknak tartok s ezt olasz létemre merem állítani. Higgye meg kérem, nem szerethetnek engemet annyira a magyarok, mint amennyire én szeretem őket, s elsősorban zenéjüket. Ünnep nekem, ha egy magyarral ismerkedhetem meg, de még nagyobb az örömem, ha egy újabb magyar nótához juthatok.”

A maestro egyetlen igazán népszerű operája, a Parasztbecsület és bevett párdarabja, a Bajazzók legközelebb augusztus első estéjén jut elénk: a Margitszigeten, az Opera kitelepülése gyanánt, Marcelo Álvarez személyében egy valóságos nemzetközi tenorsztár fellépésével (augusztus 1., nyolc óra).

De még előbb itt lesz nekünk a 2019-re arculatot váltó és egyszersmind névírásmódot cserélő Fesztivál Akadémia finise, egészen pompás koncertekkel és egyéb programokkal. Így szombaton beülhetünk többek közt Kelemen Barnabás előadására Bartók Hegedűversenyéről (Solti Terem, július 27., tizenegy óra), Klukon Edit és Ránki Dezső Liszt-, Satie- és Dukay Barnabás-szerzeményeket egyaránt kínáló közös zongorakoncertjére (Solti Terem, július 27., négy óra), no és természetesen az esti hangversenyre, amelyen felvonulnak a fesztivál művészei és ahol főszerep jut majd a Zeneakadémia felújított orgonájának (július 27., fél nyolc). Másnap este ugyanitt a Nagyteremben, az utolsó koncerten még egy nagy zenetörténeti kört letudhatunk: Schubert, Mendelssohn, Pierre Boulez, Monteverdi, Händel, Purcell és a barokk Jean-Marie Leclair kompozíciói­val, mások mellett Schlomo Mintz, José Gallardo, no és persze magától értetődően Kelemen Barnabás és a képünkön látható Kokas Katalin játékával (július 28., fél nyolc).

Neked ajánljuk