Színház- és táncsátor: pat(h)áliák

  • H. I.
  • 2002. július 25.

Zene

Kovalik Balázs tavalyi nagy sikerű Maxwell-rendezése után idén is meghívást kapott a Szigetre. A hagyományosnak korántsem mondható rendezéseiről híres Kovalik idén Puccini Triptichonjának harmadik, vígoperai részével próbálja meghódítani a szigetlakókat.
Kovalik Balázs tavalyi nagy sikerű Maxwell-rendezése után idén is meghívást kapott a Szigetre. A hagyományosnak korántsem mondható rendezéseiről híres Kovalik idén Puccini Triptichonjának harmadik, vígoperai részével próbálja meghódítani a szigetlakókat.

A teljes művet először a Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be 2000-ben.

Az eredeti történet az 1300-as évek Firenzéjében játszódik, Kovalik rendezésében azonban kortalan környezetbe került Schicchi sztorija. Kovalik a szereplőket állatfigurákba bújtatta, jellemezvén az emberek viselkedését hasonló szituációkban. A történet egyetlen színhelye egy hatalmas, 4x8 méteres ágy.

Az operát kivételesen - a Sziget körülményeit figyelembe véve - mikroporttal játsszák. (Augusztus 4., 23.00)

A zárónap éjszakáján Müller Péter Sziámi és Zalán Tibor Mr. Pornowsky előkerül című "zenés pusztulásképeié" lesz a tér.

Müller dramatikus zenei anyagát először 1991-ben a Madách Színházban mutatta be, és ezt követően végigjárta vele az országot. Majdnem egy évtizeddel később Zalán Tibor írt forgatókönyvet a zenéhez, melynek első, kőszínházi változatát Ruszt József rendezte.

Most, több újrarendezés után, a szigetlakók is megtekinthetik a darabot, immár a főszereplőt alakító Kaszás Géza "átrendezésében". A korábbi előadások tapasztalatait felhasználva Kaszás meghúzta és dramaturgiailag kicsit átszabta az előadást, melyben így több a táncbetét, és a zenés és prózai részek is változatosabban követik egymást. A Sziget-verzióban az eredeti Sziámi tagjai is játszanak, így a társszerző Markó Tamás (basszus), "vári Mikós (gitár) valamint Polgár Péter (gitár). (Augusztus 5., éjfélkor)

A Bozsik Yvette feldolgozá-sában és rendezésében látható János vitézt eredetileg a 2000/ 2001-es évadban mutatta be a Katona József Színház. A koreográfus-rendező (szokásához híven) a produkcióban is részt vesz, melyben a klasszikus Petőfi-költeménytől indulnak a modern színházi forma felé. A főszereplők (Jancsi és Juliska) megkettőzve vannak jelen az előadásban, egyszerre ideális és valóságos figuraként. Szintén hagyomány már, hogy Bozsik színészeket (is) segítségül hív előadásaihoz. A János vitézben Nagy Ervint, Tóth Anitát, Szacsvay Lászlót, Szabó Győzőt, Takátsy Pétert és Rajkai Zoltánt láthatjuk. (Augusztus 2., 22.30)

Az ősit és a modernet ötvözi a TáP Színház Etchno című produkciója is. A Katona társulatából kinőtt Vajdai Vilmos színész-koreográfus és csapata arra vállalkoztak, hogy a mai fiatalok által ismert, vezető kortárs zenei stílust, a technót a magyar néptánc világával vegyítsék. Az alkotók elképzelései szerint az elektronikus zene és a néptánc találkozása megkönnyíti a hagyományokkal való megismerkedést a fiatalok számára. Minden ezen elv alapján született: a zenét Magyarország legkedveltebb lemezlovasai keverik, míg a jelmezeken megújult formában feltűnnek a népi motívumok is.

Az eredeti előadást 2002 januárjában mutatta be a Trafó, majd az Etchno vendégszerepelt a Millenáris Parkban, az Artusban és Sopronban is, sőt a produkciót Olaszországba is meghívták. (Augusztus 3., 22.30)

H. I.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.