Színház- és táncsátor: pat(h)áliák

  • H. I.
  • 2002. július 25.

Zene

Kovalik Balázs tavalyi nagy sikerű Maxwell-rendezése után idén is meghívást kapott a Szigetre. A hagyományosnak korántsem mondható rendezéseiről híres Kovalik idén Puccini Triptichonjának harmadik, vígoperai részével próbálja meghódítani a szigetlakókat.
Kovalik Balázs tavalyi nagy sikerű Maxwell-rendezése után idén is meghívást kapott a Szigetre. A hagyományosnak korántsem mondható rendezéseiről híres Kovalik idén Puccini Triptichonjának harmadik, vígoperai részével próbálja meghódítani a szigetlakókat.

A teljes művet először a Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be 2000-ben.

Az eredeti történet az 1300-as évek Firenzéjében játszódik, Kovalik rendezésében azonban kortalan környezetbe került Schicchi sztorija. Kovalik a szereplőket állatfigurákba bújtatta, jellemezvén az emberek viselkedését hasonló szituációkban. A történet egyetlen színhelye egy hatalmas, 4x8 méteres ágy.

Az operát kivételesen - a Sziget körülményeit figyelembe véve - mikroporttal játsszák. (Augusztus 4., 23.00)

A zárónap éjszakáján Müller Péter Sziámi és Zalán Tibor Mr. Pornowsky előkerül című "zenés pusztulásképeié" lesz a tér.

Müller dramatikus zenei anyagát először 1991-ben a Madách Színházban mutatta be, és ezt követően végigjárta vele az országot. Majdnem egy évtizeddel később Zalán Tibor írt forgatókönyvet a zenéhez, melynek első, kőszínházi változatát Ruszt József rendezte.

Most, több újrarendezés után, a szigetlakók is megtekinthetik a darabot, immár a főszereplőt alakító Kaszás Géza "átrendezésében". A korábbi előadások tapasztalatait felhasználva Kaszás meghúzta és dramaturgiailag kicsit átszabta az előadást, melyben így több a táncbetét, és a zenés és prózai részek is változatosabban követik egymást. A Sziget-verzióban az eredeti Sziámi tagjai is játszanak, így a társszerző Markó Tamás (basszus), "vári Mikós (gitár) valamint Polgár Péter (gitár). (Augusztus 5., éjfélkor)

A Bozsik Yvette feldolgozá-sában és rendezésében látható János vitézt eredetileg a 2000/ 2001-es évadban mutatta be a Katona József Színház. A koreográfus-rendező (szokásához híven) a produkcióban is részt vesz, melyben a klasszikus Petőfi-költeménytől indulnak a modern színházi forma felé. A főszereplők (Jancsi és Juliska) megkettőzve vannak jelen az előadásban, egyszerre ideális és valóságos figuraként. Szintén hagyomány már, hogy Bozsik színészeket (is) segítségül hív előadásaihoz. A János vitézben Nagy Ervint, Tóth Anitát, Szacsvay Lászlót, Szabó Győzőt, Takátsy Pétert és Rajkai Zoltánt láthatjuk. (Augusztus 2., 22.30)

Az ősit és a modernet ötvözi a TáP Színház Etchno című produkciója is. A Katona társulatából kinőtt Vajdai Vilmos színész-koreográfus és csapata arra vállalkoztak, hogy a mai fiatalok által ismert, vezető kortárs zenei stílust, a technót a magyar néptánc világával vegyítsék. Az alkotók elképzelései szerint az elektronikus zene és a néptánc találkozása megkönnyíti a hagyományokkal való megismerkedést a fiatalok számára. Minden ezen elv alapján született: a zenét Magyarország legkedveltebb lemezlovasai keverik, míg a jelmezeken megújult formában feltűnnek a népi motívumok is.

Az eredeti előadást 2002 januárjában mutatta be a Trafó, majd az Etchno vendégszerepelt a Millenáris Parkban, az Artusban és Sopronban is, sőt a produkciót Olaszországba is meghívták. (Augusztus 3., 22.30)

H. I.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.