színház - MESE A TÛZPIROS VIRÁGRÓL

  • - sisso -
  • 2010. november 4.

Zene

Klasszikus zenés mesejáték formájában vitte színre a tíz éve alakult Karaván Művészeti Alapítvány társulata Karnauhova és Brauszevics orosz meséjét. A színésztanoda gyermek- és ifjúsági társulata a megszokott módszerével dolgozott, amely azon alapul, hogy tehetséges cigány és nem cigány tanítványok, valamint profi színészek együtt próbálnak, játszanak, közösen értelmeznek, tanulva egymástól, nagy odafigyeléssel.
Klasszikus zenés mesejáték formájában vitte színre a tíz éve alakult Karaván Mûvészeti Alapítvány társulata Karnauhova és Brauszevics orosz meséjét. A színésztanoda gyermek- és ifjúsági társulata a megszokott módszerével dolgozott, amely azon alapul, hogy tehetséges cigány és nem cigány tanítványok, valamint profi színészek együtt próbálnak, játszanak, közösen értelmeznek, tanulva egymástól, nagy odafigyeléssel. Senki sem áldozatot hoz - az igen fordulatos, fülledt mese hõseként sem, inkább természetesen, organikusan bomlik ki a mondanivaló. A közösen teremtõs metódus, a gördülékeny játék, a zenekar sajátos együttmûködése - nyilván Nyári Oszkár társulatvezetõ interetnikus világképének köszönhetõen is - szépen átjön Tóth Géza "gyereknépszínházi" rendezésén. Mindenki a saját sorsát hozza a mesébe, azt, amije van: az õszinteségét, a némaságát és a félelmeit.

A mese a szeretetrõl szól, a felszín és a mélység közti különbség felmérésének nehézségeirõl. És arról, hogy az értékek megtalálásához segítség kell, ha más nem, egy mese legalább. A kereskedõtõl (Dunai Tamás) leányai gyémántkoszorút, drága tükröt kérnek ajándékba, a legkisebb pedig egy álmában látott piros virágot. Kiderül, hogy a virág "beszerzési ára" a legmagasabb: az addig apatikus apa a lelkét hagyja ott érte cserébe az erdõ szörnyetegének - és a kisebbik lánya váltja majd meg. Mása önként költözik össze a rémmel, és megszelídíti, megszereti õt. A szépség és a szörnyeteg sztorija másság-alaptörténet, és ebben az interpretációban ki is bomlik szociokulturális gyógyító ereje (szépen megtámogatva világzenei alapú dalbetétekkel). Öttõl kilencvenéves korig erre mindenki fogékony, akit a sorsvirág pompája vagy illata elkeserített vagy elbûvölt valaha.

Pince Színház, október 24.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.