színház - MESE A TÛZPIROS VIRÁGRÓL

  • - sisso -
  • 2010. november 4.

Zene

Klasszikus zenés mesejáték formájában vitte színre a tíz éve alakult Karaván Művészeti Alapítvány társulata Karnauhova és Brauszevics orosz meséjét. A színésztanoda gyermek- és ifjúsági társulata a megszokott módszerével dolgozott, amely azon alapul, hogy tehetséges cigány és nem cigány tanítványok, valamint profi színészek együtt próbálnak, játszanak, közösen értelmeznek, tanulva egymástól, nagy odafigyeléssel.
Klasszikus zenés mesejáték formájában vitte színre a tíz éve alakult Karaván Mûvészeti Alapítvány társulata Karnauhova és Brauszevics orosz meséjét. A színésztanoda gyermek- és ifjúsági társulata a megszokott módszerével dolgozott, amely azon alapul, hogy tehetséges cigány és nem cigány tanítványok, valamint profi színészek együtt próbálnak, játszanak, közösen értelmeznek, tanulva egymástól, nagy odafigyeléssel. Senki sem áldozatot hoz - az igen fordulatos, fülledt mese hõseként sem, inkább természetesen, organikusan bomlik ki a mondanivaló. A közösen teremtõs metódus, a gördülékeny játék, a zenekar sajátos együttmûködése - nyilván Nyári Oszkár társulatvezetõ interetnikus világképének köszönhetõen is - szépen átjön Tóth Géza "gyereknépszínházi" rendezésén. Mindenki a saját sorsát hozza a mesébe, azt, amije van: az õszinteségét, a némaságát és a félelmeit.

A mese a szeretetrõl szól, a felszín és a mélység közti különbség felmérésének nehézségeirõl. És arról, hogy az értékek megtalálásához segítség kell, ha más nem, egy mese legalább. A kereskedõtõl (Dunai Tamás) leányai gyémántkoszorút, drága tükröt kérnek ajándékba, a legkisebb pedig egy álmában látott piros virágot. Kiderül, hogy a virág "beszerzési ára" a legmagasabb: az addig apatikus apa a lelkét hagyja ott érte cserébe az erdõ szörnyetegének - és a kisebbik lánya váltja majd meg. Mása önként költözik össze a rémmel, és megszelídíti, megszereti õt. A szépség és a szörnyeteg sztorija másság-alaptörténet, és ebben az interpretációban ki is bomlik szociokulturális gyógyító ereje (szépen megtámogatva világzenei alapú dalbetétekkel). Öttõl kilencvenéves korig erre mindenki fogékony, akit a sorsvirág pompája vagy illata elkeserített vagy elbûvölt valaha.

Pince Színház, október 24.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.