színház - MESE A TÛZPIROS VIRÁGRÓL

  • - sisso -
  • 2010. november 4.

Zene

Klasszikus zenés mesejáték formájában vitte színre a tíz éve alakult Karaván Művészeti Alapítvány társulata Karnauhova és Brauszevics orosz meséjét. A színésztanoda gyermek- és ifjúsági társulata a megszokott módszerével dolgozott, amely azon alapul, hogy tehetséges cigány és nem cigány tanítványok, valamint profi színészek együtt próbálnak, játszanak, közösen értelmeznek, tanulva egymástól, nagy odafigyeléssel.
Klasszikus zenés mesejáték formájában vitte színre a tíz éve alakult Karaván Mûvészeti Alapítvány társulata Karnauhova és Brauszevics orosz meséjét. A színésztanoda gyermek- és ifjúsági társulata a megszokott módszerével dolgozott, amely azon alapul, hogy tehetséges cigány és nem cigány tanítványok, valamint profi színészek együtt próbálnak, játszanak, közösen értelmeznek, tanulva egymástól, nagy odafigyeléssel. Senki sem áldozatot hoz - az igen fordulatos, fülledt mese hõseként sem, inkább természetesen, organikusan bomlik ki a mondanivaló. A közösen teremtõs metódus, a gördülékeny játék, a zenekar sajátos együttmûködése - nyilván Nyári Oszkár társulatvezetõ interetnikus világképének köszönhetõen is - szépen átjön Tóth Géza "gyereknépszínházi" rendezésén. Mindenki a saját sorsát hozza a mesébe, azt, amije van: az õszinteségét, a némaságát és a félelmeit.

A mese a szeretetrõl szól, a felszín és a mélység közti különbség felmérésének nehézségeirõl. És arról, hogy az értékek megtalálásához segítség kell, ha más nem, egy mese legalább. A kereskedõtõl (Dunai Tamás) leányai gyémántkoszorút, drága tükröt kérnek ajándékba, a legkisebb pedig egy álmában látott piros virágot. Kiderül, hogy a virág "beszerzési ára" a legmagasabb: az addig apatikus apa a lelkét hagyja ott érte cserébe az erdõ szörnyetegének - és a kisebbik lánya váltja majd meg. Mása önként költözik össze a rémmel, és megszelídíti, megszereti õt. A szépség és a szörnyeteg sztorija másság-alaptörténet, és ebben az interpretációban ki is bomlik szociokulturális gyógyító ereje (szépen megtámogatva világzenei alapú dalbetétekkel). Öttõl kilencvenéves korig erre mindenki fogékony, akit a sorsvirág pompája vagy illata elkeserített vagy elbûvölt valaha.

Pince Színház, október 24.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.