Zene
„Nélkülünk ezek a gyerekek el fognak tűnni”
Könnyen lehet, a szerdai hatvanéves jubileumi gálakoncert lesz a Rajkó együttes utolsó nagyszabású fellépése – bár az együttes vezetőinek van tapasztalata arról, hogyan lehet fölállni vertnek látszó helyzetekből. Gerendási Istvánt, az együttes vezetőjét és a Rajkó zeneiskolájában is tanító Szenthelyi Miklós hegedűművészt kérdeztük.
Zenemesterek és festőinasok
Tanult Kodály Zoltánnál és Hubay Jenőnél, koncertezett az idős Richard Strauss és a jó barát Pablo Casals oldalán, tevékeny részese volt Bartók-ősbemutatónak és Mozart szülővárosa, Salzburg többet köszönhet neki, mint megannyi hajdanvolt hercegérsekének: nem kétséges, hogy gazdag és jelentékeny művészsors jutott az 1997-ben elhunyt Végh Sándor osztályrészéül.
Pinchas Zukerman
Pinchas Zukerman, a Budapesti Fesztiválzenekar dicső vendége mondhatni jelentéstani felismerést kínált a hallgatóság számára Beethoven Hegedűversenyének magánszólamában.
Lelkesedés és halálfélelem
A Sexepil énekese volt 1989-ig. Azóta nem volt színpad közelében, de idén a régi felállásban újra összeállt az alternatív rockzenekar, és június 7-én koncertet adott az A38 hajón. Mi történt a köztes időszakban, hogyan látja a múltat, és tervezi-e a visszatérést? - erről beszélgettünk vele még a koncert előtt.
„Kérdés, honnan árulja magát az ember?”
A letöltések korában szerte a világon sokan törik a fejüket, hogyan lehetséges új módokon pénzhez jutni a művészetcsináláshoz. Az egyik módszer az, amikor a rajongóktól előre szedik be a pénzt a még csak tervezett filmekhez vagy lemezekhez. Vajon működhet-e ez a modell hazánkban is? – zenészek, producerek segítségével erre kerestük a választ.
"Mindig olyan komolynak tűnünk"
Hét év szünet után új albumot jelentetett meg az amerikai-skót Garbage. Steve Marker gitáros coloradói otthonából hívta fel a Narancsot, és mesélt különlétről és egymásra találásról.
"Nem a közönség kedvéért"
A komáromi Monostori Erődben rendezték az idei Mediawave-et, nem az egész területén persze, ahová egy gigafesztivál is elférne, hanem a Duna felőli, magas falakkal körbevett udvarán és az onnan nyíló helyiségekben. A kezdeti, enyhén klausztrofób érzést hamar legyűrte a barátságos, mondhatni meghitt együttléthangulat, kint, a part mentén árusok és sátorozók, bent filmvetítések, beszélgetések, kiállítások, workshopok, esténként pedig koncertek.