Színház: Kavalkád

  • - berki -
  • 2003. július 24.

Zene

A Színházi és Táncsátor már hagyományosnak tekinthető tánc- és alternatív előadásai mellett lesz cirkusz, utcaszínház, cigányfolklór, bábjátékos- találkozó, commedia del arte, középkori moralitásjáték, beavatási rítus, vígopera, ipari objektumok közé álmodott Dávid és Góliát-adaptáció, valamint Galla Miklós. Úgyhogy ha valaki sátrából előtámolyogva gólyalábasokkal vagy Pulcinellával találja magát szembe, ne írja a delírium számlájára.

A Színházi és Táncsátor már hagyományosnak tekinthető tánc- és alternatív előadásai mellett lesz cirkusz, utcaszínház, cigányfolklór, bábjátékos- találkozó, commedia del arte, középkori moralitásjáték, beavatási rítus, vígopera, ipari objektumok közé álmodott Dávid és Góliát-adaptáció, valamint Galla Miklós. Úgyhogy ha valaki sátrából előtámolyogva gólyalábasokkal vagy Pulcinellával találja magát szembe, ne írja a delírium számlájára.

Aki év közben elmulasztotta a Trafó, a Szkéné vagy a Mu Színház fontosabb előadásait, most egy hét alatt mind bepótolhatja. A hazai markáns alkotók, mint például Frenák Pál, Bozsik Yvette és Juronics Tamás mellett több külföldi együttes is meghívást kapott. Aki teheti, semmiképp ne hagyja ki augusztus ötödikén, éjjel fél tizenegykor az izraeli Sheketak! színház előadását. A három táncosból, egy dj-ből és egy kisebbfajta vas- és edényboltból álló társulat nem először jár Magyarországon. A táncosok hip-hop-, free style-, body percussion- és tapelemeket kombinálnak, mindebből a laikus néző annyit észlel, hogy van három szimpatikus, jó humorú pasi, akik eltérő méretű, felfüggesztett lábosokon dobolnak, miközben elképesztő mozgáskombinációkat mutatnak be, énekelnek, a nézőtéren pedig rendkívül jó hangulatot teremtenek.

Az orosz Ache együttes is gyakori vendég nálunk. A három mazochisztikus művész (előadásaik alatt olykor ecetet isznak, tűzbe nyúlkálnak) nem kimondottan Sztanyiszlavszkij-tanítvány, "darabjaikban" sem a pszichológiára, sem a jellemábrázolásra nem fektetnek különösebb hangsúlyt, valamint a történettel sem bajlódnak túl sokat. Augusztus elsején este kilenckor látható vicces happeningjük alatt élőben megfestenek egy képet, zenélnek, bohóckodnak, mialatt a közönség szabadon járhat-kelhet körülöttük, és megpróbálhatja megfejteni, hogyan válik a látszólagos káosz filozofikus bölcsességgé.

Pintér Béláról és társulatáról azt gondolnánk, hogy korábbi előadásaikban a legmesszebbmenőkig kiaknázták a népzene, néptánc, népballada, rockzene, alkoholizmus, szerelmi viszály ötvözésének lehetőségeit, és újat a témáról nemigen mondhatnak. Idén azonban megcsinálták a Parasztoperát, amivel talán minden eddigit sikerült felülmúlniuk. Pintéréknek többek közt még az is nagy érdemük, hogy azok számára, akik az elmúlt években idegenkedni kezdtek mindentől, aminek kicsit is népies a felhangja, egyfajta új alternatívát mutattak. A nehéz sorsú vidéki házaspár, Roland nevű fiuk és a messziről jött cowboy történetét július harmincegyedikén éjjel fél tizenkettőkor mutatják be.

Előző éjjel, ugyanebben az időpontban Mark Ravenhill kortárs angol szerző Shopping and Fucking című, botrányokat kavaró darabját láthatjuk Alföldi Róbert rendezésében. A négy, magával mihez kezdeni nem tudó, illetve extasy árusításából és prostitúcióból vegetáló fiatal önmagában is igen brutális történetét Alföldi provokatív videobejátszásokkal teszi még intenzívebbé és nyomasztóbbá, miközben a háttérben Váczi Eszter és zenekara az Oroszlánkirály zenéjét játssza. Van, aki gyűlöli, másoknak viszont nagyon bejön.

Hasonlóan szélsőséges fogadtatásban részesülnek a Sziget már állandó vendégének számító Kovalik Balázs rendezései is, aki Maxwell és Puccini után idén a néhány évvel ezelőtt Szegeden bemutatott, némileg átszerkesztett című Rossini-vígopera, A se villa, se borbély felújításával igyekszik bizonyítani, hogy a szigetlakóknak igényük van a komolyabb műfajokra is, valamint hogy az opera fogalmától nem idegen a gitár, a géppisztoly és a Rakéta porszívó (augusztus 2., 22.45).

A Színházi és Táncsátor programján kívül érdekesnek ígérkezik még többek közt az afrikai Circus Baobab A doboló majom legendája misztikus címre hallgató bemutatója, amit július harmincadikától kezdve öt alkalommal tekinthetünk meg este kilenc órai kezdettel a domb lábánál. A társulatot, valamint Afrika első akrobataképző iskoláját 1998-ban hozta létre egy Guineában több filmet is forgató francia rendező közösen az Archaos nevű, jelentős francia cirkusz alapítójával. Előadásukban a hagyományos afrikai akrobatikus tánc elemeit kombinálják az európai cirkuszművészetre jellemző légi, trapéz, zsonglőrmutatványokkal, mialatt a zenészek afrikai népzenéből és dzsesszelemekből álló egyveleget játszanak.

A szervezők az utánpótlásra is gondoltak, a kiskorúak nemcsak hogy maguk is több ízben pódiumra lépnek, hanem számos építő jellegű gyerekprogrammal is elfoglalhatják magukat, míg a szülők meghallgatnak egy-egy koncertet. A Rádió C Roma Sátorban például augusztus harmadikán délután az RS9 Színház: Legszebb cigány népmesék bemutatója cigány balladákat, meséket, eredetmondákat dolgoz fel, másnap pedig a Karaván Színház roma és nem roma gyerekek közreműködésével állítja színpadra a Minden egér szereti a sajtot című, egy fehér és egy szürke egér tragikus szerelmét feldolgozó antirasszista történetet, ami a hetvenes évek végén bakelitlemez formájában vált ismertté.

Figyelmébe ajánljuk