Szintkülönbség - adrenalin, alkohol és irodalom - Ficsku Pál: Gyerekgyár (könyv)

  • Darabos Enikõ
  • 2007. június 21.

Zene

Hosszan küszködtem azzal, honnan lehetne megközelíteni ezt a kötetet. Mert leszámítva azt, hogy a könyv lebontja a "tökös csávó" fallikusan rögzült férfimodelljét, nemigen tudott erős irodalmi élményként hatni. Arra kell gondolnom, valahogy nem elég, ha egy irodalmi szöveg ideológiakritikai szempontból elvégez ezt-azt.

Hosszan küszködtem azzal, honnan lehetne megközelíteni ezt a kötetet. Mert leszámítva azt, hogy a könyv lebontja a "tökös csávó" fallikusan rögzült férfimodelljét, nemigen tudott erős irodalmi élményként hatni. Arra kell gondolnom, valahogy nem elég, ha egy irodalmi szöveg ideológiakritikai szempontból elvégez ezt-azt.

És valószínűleg tényleg nem elég: mennyivel jobb lenne például, ha egyszerre oldaná fel a rögzült sztereotípiákat, ám nem érné be pusztán ennyivel. Biztatónak tarthatjuk, hogy Ficsku könyve sem szívesen érné be: vannak a kötetnek emlékezetes felvillanásai, összességében viszont mégis hiányérzettel teszi le az olvasó. Vagy ellenkezőleg, túl sok lesz neki a vallomásos futam, beleragad a gyerekvágy ragacsos érzelemanyagába. Miként beleragad maga Bulvár Kund is, a főszereplőként bemutatott "álhírgyártó bértollnok", "hivatalos nevén" Pali bácsi, akiről kiderül: "[a]hogy nőtt benne az apavágy adrenalinszintje, úgy nőtt az elmondhatóság utáni igény is". A gyerekvágytól megemelkedett adrenalinszint ezek szerint ugyanúgy nem tesz jót az irodalmi szövegnek, mint esetleg a jelentősen megemelkedett alkoholszint, bár irodalomtörténeti példák alapján elmondható, hogy mindkettő serkentőleg hathat. Ez azonban valamiért még mindig nem elég a jó irodalomhoz.

Közelítenek viszont ehhez az olyan részek, mint amilyen Pali bácsi "április negyedikén hajnali egy óra ötvenhat perckor" bekövetkező "halálának" és az azt követő kórházi kezelésnek a leírása. Ugyanilyen emlékezetes a fikcióhoz lazán kapcsolódó narratív betét, "az apai nagyapja esete", aki "egy lóban élte túl a háborút", és ezzel a tettével jócskán hozzájárult ahhoz, hogy Pali bácsi a szülőszoba előtt várhatja "pipettás gyerekeinek" megszületését. Túlsúlyban vannak viszont a zavaró és nehezen beazonosítható, hirtelen idősíkváltások, a szürrealisztikus-delirikus látomások; a mesei hangütés célzott ártatlanságát elhomályosítja a populáris kultúra cinikusra élezett kritikája. Mindez együtt pedig eleinte zavarba ejtő, majd inkább unalmas (mint nem). Ugyanez a helyzet Bulvár Kund túlpörgetett álhíreivel, melyek a való világ erkölcsi romlottságának fonák példázatai.

A szürrealisztikus álombetéteket és a zavaros síkváltásokat értelmezhetjük ugyan Pali bácsi "valamikori példaképe, Hajnóczy Péter" (97) írói habitusa felől, akit a magyar irodalomtörténet szintén afféle "alkoholista jellegű íróként" tart számon, e belátástól azonban még nem lesz izgalmasabb a hosszasan részletezett nyelvrablós affér vagy az olvasáshiány okozta járvány delíriumos fikciórohama.

Mindezek mellett feltétlenül a szöveg teljesítményeként emelhető ki, hogy a magyar irodalomban elsőként tematizálja a lombikbébi-problémát, ráadásul egy sörimádó, futballrajongó férfi szempontjából közelítve a kérdéskörhöz. Az erre való reflexió azonban egy bérfilozófussal (akiről kiderül, hogyÉ, de ezt szerintem mindenki sejti) folytatott kocsmai beszélgetésben úgy hangzik el, hogy "tabuországban élünk. Hiába van demokrácia meg szólásszabadság, a legfontosabb dolgokat nem merjük kimondani". Csakhogy a szövegkörnyezetben infantilizálódik a tézis, és valamiféle üres pátosz kíséri a könyv ideológiakritikai vállalkozását, miszerint megmutathatná, milyen problémás a férfi nemzőszerv dicsőítésén alapuló társadalmi rendben egy férfinak szembesülni a nemzőképesség rendellenességeivel.

A többit viszont, ami a téma irodalmi újszerűségéből fakadó kifejezésbeli nehézségekkel együtt jár, Ficsku Pál - úgy, ahogy - megoldja: pontos képet és minden prűd finomkodástól mentes nyelvhasználatot kapunk a férfi többnapos szexuális önmegtartóztatását illető kételyeiről, a gyerekgyár technológiái közé tartozó spermavételről. Hasonlóképp felelőtlen könnyedség jellemző az "anyalyukban" bulizó gyerekek perspektívájából láttatott terhesség sajátosan női tapasztalatának bemutatására, bár a "méhturizmus" dramolettjében ezt is sikerül morbiddá írni.

Mindez együtt valahogy mégsem elég. Illetve sok. Kevés a valóban jól megírt történetszál, és sok a kapkodva összedobált séma, ami ráadásul mélyen őszinte emberi érzések kifejezésével próbálkozik, miközben egyrészt infantilizálja saját törekvését, másrészt cinikusan távolságot is próbál tartani mindentől. A kötet post scriptuma pedig az apjuk sírján lépkedő gyerekek víziójával ráadásul mindezt beletaszítja a halálfélelem sírgödrébe, ahonnan a saját apai szeretetét bizonygatni próbáló én kibeszél. A könyvet ezek után úgy is lehet olvasni, mint az előrevetített halálból, a sírból való kibeszélést. Ráadásul.

Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006, 212 oldal, 2480 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.