Tejjel-mézzel folyó

Klasszikus zenei programajánló a 2023/1. hétre

„Részletes térképeket készítettem egy nem létező országról és annak városairól, tanulmányokat írtam a társadalmi berendezkedéséről és hegyeinek geológiai jellemzőiről, a sivatagjairól és folyóiról, valamint kitaláltam egy teljes mértékben »logikus« nyelvet, amelynek a nyelvtanát is pontosan kidolgoztam. A jogrendszer és a társadalmi struktúra teljesen liberális és abszolút igazságos volt. A betegségről és a halálról nem gondolkodtam. A városokban nem voltak sem orvosok, sem kórházak, sem pedig temetők. Egyfajta »tejjel-mézzel folyó ország« volt ez – kormányzat, pénz és bűnözés nélkül. De nem egy meseország, inkább egy látszólag racionális, magasan civilizált világ, ahol tökéletesen zajlik a mindennapi élet. Sehol sem voltak hibák, megoldandó problémák. Voltak persze iskolák, de unalmas házi feladatok nem, és az egész lakosság tudománnyal és művészettel foglalkozott. Senkinek sem kellett dolgoznia, mert mindent gépek állítottak elő és azok is szabályoztak. A gépeket nem kellett megjavítani, a laká­sokat pedig nem kellett takarítani. Ötéves koromtól kezdve, azaz öcsém születésétől fogva foglalkoztam ezzel az utópiával. Tizennégy évesen egyszerre fordultam a szerves kémia és a zeneszerzés felé, a képzeletbeli ország pedig lassanként eltűnt.”

Így mesélt Ligeti György gyerekkoráról több mint húsz évvel ezelőtt a Kiotó-díj átvételekor. Száz évvel ezelőtt született: az idei év róla (is) szól majd a klasszikus zenében. Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitókoncertjén Ockeghem 15. századi gyászmiséjének tételei ölelik körbe fiatal zeneszerzők műveit, akik Ligeti-művekre írtak parafrázist. A Budapest Sound Collective zenészeit Dubóczky Gergely vezényli (Zeneakadémia, Solti Terem, január 7., hét óra). Néhány nappal később Ligeti nagyszerű Hegedűversenye és Bartók Concertója hangzik el Ábrahám Márta szólójával a Vajda Gergely vezényelte Rádiózenekartól (Zeneakadémia, január 11., fél nyolc).