televízió - KÜLÖNÖS TÖRTÉNETEK

  • Kovács Bálint
  • 2008. november 6.

Zene

"Gyerekkoromban a meséket szerettem. Most meg a különös történeteket" - Kepes András szájából meglehetősen bárgyún hangzik az új műsorát beharangozó szöveg.
"Gyerekkoromban a meséket szerettem. Most meg a különös történeteket" - Kepes András szájából meglehetõsen bárgyún hangzik az új mûsorát beharangozó szöveg. A hirdetésnél azért jobb a helyzet: Kepes, úgy tûnik, nem sokat veszített a pihenõideje alatt abból, ami miatt mégiscsak kirívó személyisége õ a tévéképernyõnek - még ha ez utóbbi elsõsorban nem róla, hanem a többiekrõl mond is inkább el valamit. Legújabb mûsorával azonban mintha inkább magának akarna kedveskedni hatvanadik születésnapjára, nem a nézõnek (kivéve persze a rajongókat, akiknek elég, hogy Kepest érdekli valami). Az elsõ adásban Kepes egyik korábbi riportalanyához tért vissza: Eduardo Rózsa Floreshoz, a kalandos életû magyar-bolíviai költõhöz, Fekete Ibolya Chicójának fõhõséhez, aki eleinte tudósítóként, késõbb ezredesként vett részt a délszláv háborúban. A kérdés az, hogyan él a bonyolult lelkületû harcos a vihar elülte után. Köszöni, jól.

Az adás azért mégiscsak leköt: élvezetes hallgatni Kepes rendkívül finom, de azért metszõ, okos beszólásait - ha visszafogná magát olyankor, amikor jogosan hülyének nézi alanyát, el is veszne a mûsor sava-borsa.

A második "különös történet" viszont, ha nem is hétköznapi, azért a vérnyomásunk sem szaladgál az egekbe tõle: Horthy Miklós legidõsebb fiának özvegyét és fiát keresi fel, mert amikor beszélni hallotta a nénit apósa újratemetésén, "úgy érezte, meg kell ismernie". Nos, mi nem éreztük így. Ilona néni mesél apósáról és férjérõl, Kepes eközben ki-kinyilatkoztat - foglalkoztatja a téma, értjük mi: hogy a történelmet egyének írták, meg hogy próbáljuk megérteni a másik oldalt, mielõtt ítélkezünk. Ám csupán annyi derül ki, hogy rokonai szerették a kormányzót. A jövõ héten a mûsorban némiképp túlreprezentált ellentengernagy unokája kerül fókuszba - bízzunk benne, hogy az az adás túlmutat majd a családi fotóalbum lapozgatásán.

Szerdánként az M1-en

*** alá

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.