Interjú

„Terjed egy természetes nőkép”

Barkóczi Noémi énekes-dalszerző

  • Soós Tamás
  • 2022. január 26.

Zene

Többévnyi kihagyás után tért vissza a zenéléshez Barkóczi Noémi, az év végén megjelent Dolgom volt 2021 egyik legerősebb magyar lemeze lett. Hétköznapi szituációkból kiindulva énekel generációs érzéseket, és arról is van mondanivalója, hogy milyen manapság introvertált nőként zenélni.

Magyar Narancs: Miért az énekes-dalszerző hagyományban érzed a leginkább otthon magadat?

Barkóczi Noémi: Először olyan zenéket dolgoztam fel, amelyeket kamaszként hallgattam – Foo Fighters, Arctic Monkeys –, de aztán hamar felfedeztem olyan előadókat, mint Alanis Morissette, KT Tunstall vagy Lisa Hannigan. Az ő zenéjükről azt éreztem, hogy ezt én is tudnám csinálni, és ez inspirálóan hatott rám. Hogy én is ilyen zenét játszom, abban biztosan szerepe volt az introvertáltságomnak is. Ha mindennap a barátaiddal lógsz a kocsmában, természetes, hogy zenekart alapítotok. Az én életemből ez a közeg kimaradt, ilyen zenét viszont egyedül is tudtam játszani.

MN: Nehezebb volt vidéken elkezdeni zenélni? Vagy a fővárostól és az aktuális zenei trendektől való távolság segített megtalálni a saját hangodat?

BN: Békéscsabai vagyok, az elég messze van Budapesttől, de egyébként sem jutott eszembe, hogy feljárjak Pestre bulizni. Sokáig csak egy szál gitáros, fingerpicking folk-blues zenéket hallgattam, mint Joni Mitchell, Linda Perhacs, Nick Drake vagy Laura Marling, és ez biztos hatott a stílusomra is. Pesten hamarabb változott volna a zenei ízlésem, ahogy ez a felköltözésem után meg is történt. Egy darabig volt bennem egy erős kívülállóérzés Budapesten, de nagyon örültem, amikor először meghívtak a Rakéta Fesztiválra. Később aztán meghatározó élményem lett a pesti hálószobapop-színtér. Békéscsabán és Egerben, ahová filmszakra jártam, főleg alternatív-indie és rock-metál együttesekkel találkozhatott az ember, és izgalmas volt felfedezni ezeknél nehezebben behatárolható zenéket.

MN: Pár éve azt mondtad, ebben az időben kicsit olyan volt neked a zenélés, mint a kötelező tantárgy az egyetemen: letudtad a vizsgákat, de nem találtad meg benne önmagadat. Miért nem?

BN: A prózai oka az volt, hogy sok energiát elvitt a megélhetés. Máig küzdök azzal, hogy egyensúlyt teremtsek a munka, az emberi kapcsolatok fenntartása, a pihenés és a zenélés között. Többre értékelem, ha a barátaimmal lehetek, minthogy leüljek zenélni. Egyébként is nehezebben tudok belefeledkezni a zenélésbe, mint középiskolás koromban. Az új lemez dalainak nagy része is úgy született, hogy Covid-gyanúval otthon töltöttem két hetet, és akkor ki tudtam zárni minden más zavaró tényezőt.

MN: És a nem prózai okok?

BN: A leterheltség belevitt egy rossz spirálba. Egyre nehezebben ültem le zenét írni, egyre kevésbé jöttek a sikerélmények, viszont a kvázi kötelező rész, a koncertezés megmaradt. Kezdett kiveszni a zenélésből az öröm, és sokat tépelődtem, hogy kell-e ez egyáltalán nekem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.