tévé - DAKTARI

  • - tévésmaci -
  • 2010. április 15.

Zene

Kell-e mondanom, ez is magyar. A Daktari.
Kell-e mondanom, ez is magyar. A Daktari. Mi nem az?

Ahogy mondani szokás (nem csak minálunk) "a hatvanas évek kultsorozata" ismét a képernyõn.

Nos, az úgy kezdõdött, hogy Marton Endre megszületett Budapesten, filmesnek állt, majd Bécsben Lubitsch Ernõ vezetõ munkatársa lett, Londonban Kordáéknál zúzta, s Hollywoodban õ lett "a Ben Hur legendás kocsiversenyének" rendezõje - akciórendezõi virtuozitását sok év múlva például a Sakál napja is igazolja. Ám közben is történt ez-az; ha már az állatok szóba jöttek, a maestro például 1965-ben megrendezte a Clarence, a kusza szemû oroszlán (Clarence, the Cross-Eyed Lion) címû játékfilmet, mely - naná - fergeteges sikert aratott, s arról szólt, hogy egy állatorvos és különféle gyermekekbõl és fõemlõsökbõl álló családja nemes és izgalmas cselekedeteket hajt végre egy afrikai rezervátumban. E megérdemelt siker pedig nagyjából azonos szereplõgárdával alakul át tévésorozattá - Doris csimpanzót ugyan Judy váltotta fel, de a dolog így is megért úgy nyolcvan epizódot. Okkal, a Daktariban ugyanis szimpatikus emberi tulajdonságokkal, ám emberfeletti leleménnyel és szívvel megáldott állathõsök csinálnak pompás kunsztokat, s a technicolor õsvadonban a megnyugtató arckifejezésû nagy fehér állatorvos is igazán jól teszi a dolgát. Az imdb.com szerint Bandi becenévre hallgató magyar fiú, Andrew Marton még ebbõl is rendezett vagy hat epizódot, s csak aztán nézett új kihívások után...

Én meg szombaton megnéztem az elsõ részt, s olyan volt, mit rég: perfekt. Vágjanak bele, még nem késõ!

Duna Tv, szombat délutánonként, 13.50-tõl

*****

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.