Lemez

The Masters Collection: Zoltán Kocsis

  • 2020. január 5.

Zene

Lehetetlennek tűnő vállalkozás Kocsis Zoltán életművéről háromlemezes kiadványban képet adni. Nemcsak azért, mert ez az életmű felölel önálló zeneszerzői munkákat, hangszerelések sokaságát, más alkotó művének kiegészítését, írásokat, pedagógiai tevékenységet is, hanem mert ami CD-n bemutatható – a zongoraművészi és karmesteri életmű – is oly szerteágazó, hogy három lemezen keresztmetszetét nyújtani képtelenség.

Ezért aztán a Hungaroton nagy jelentőségű, értékmentő sorozatának Kocsist középpontba állító új albumát kézbe véve se azon furcsállkodjunk, hogy a három lemezen egyetlen hangnyi Bach vagy Beethoven sem szerepel (holott a Gould-követő Kocsis fiatal korának legnagyobb magyar Bach-játékosa volt, s az őt a nagyközönség körében híressé tevő versenygyőzelem Bee­thovenhez kapcsolódik). Azt se kifogásoljuk, hogy egy kottafejnyi Rachmaninovot sem hallunk, és azt se, hogy Debussytől szóló zongoradarab nem hangzik fel, csak a Csellószonáta. Örüljünk annak, hogy a három lemez kontextusba helyezi a művészt, bemutatva ösztönző kapcsolatait (Perényi, Berkes, Szenthelyi, Ránki, Schiff, Takács Kvartett, Kelemen), elkötelezettségeit (Bartók, Cage, Kurtág), a klasszikusokhoz fűződő újraértelmező viszonyát (Haydn, Mozart, Schubert), hogy Bartóktól olyan különlegességeket válogattak az antológiába a szerkesztők, mint a Kossuth-szimfónia (kapcsolat a Kocsis számára szintén fontos Richard Strausshoz) vagy a Fiatalkori hegedűverseny, s hogy ezek mellett „ellensúlyként” ott a Kontrasztok, a kétzongorás-ütős Szonáta és a Divertimento is.

Hungaroton, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.