Lemez

Token Introspective

  • Velkei Zoltán
  • 2013. augusztus 18.

Zene

A belga Token kiadó nem véletlenül lett az utóbbi évek egyik kiemelkedő technós cége: egyszerűen nem ad ki rossz zenét.

A 2007 óta működő vállalkozás, mondjuk, nem vitte túlzásba a megjelenéseit - e sorok írásakor épp a 32-es katalógusszám kelt el, tehát körülbelül bő kéthavi rendszerességgel jön ki náluk valami -, ezért cserébe viszont konzisztens, végig kiemelkedő darabokból álló katalógussal büszkélkedik, amelyben éppúgy vannak befelé forduló, mélyebb témák, mint hatalmas, tánctereket megmozgató slágerek.

Mixlemeznek álcázott válogatással összegezni/ünnepelni ezt az időszakot bölcs döntésnek tűnik. Hiába ugyanis ez a sok jó zene, a bakelitekre szakosodott Token a lemezlovasok köréből eddig még nem nőtte ki magát. Egy mixlemezzel viszont el lehet érni más hallgatói csoportokat is, pláne, hogy mostanra a kiadó nem egy szerzője komoly hírnevet szerzett magának - Inigo Kennedy, S [Phase], Xhin és Go Hiyama neve például sokszor alapból garancia a minőségre.

A kiadót menedzselő DJ Kr!z mixéből rögzített Token Introspective nincs is elrontva, sőt többet hoz az elvárhatónál: nemcsak maguk a számok jók, de rendkívüli egységet is alkotnak, mintha ez a hat év végig tudatosan lett volna megtervezve. Időtlennek tűnik a nyolcvan perc, ráadásul a lemeznek szép íve is van. Hallható itt klasszikus veretés, agyasabb döngölés és melódiákkal teli kitérő, ügyesen lefedve a komolyabb technó minden szegletét, jelezve, hogy egy új nagyhatalom berendezkedésének lehetünk szem- és fültanúi.

Token/Aktrecords, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.