Topliga - Paul Simon: Stranger To Stranger

Zene

„Most pedig felteszem azt a dalt, ami miatt elköltözöm otthonról”, mondja Zooey Deschanel a Majdnem híres című filmben, és lejátssza Frances McDormandnek az America című Simon & Garfunkel-számot. A jelenet kábé 44 évvel ezelőtt játszódik, de a dal szerzője, Paul Simon még mindig aktív. Öt éve ezeken a hasábokon azt írtam akkori lemeze, a So Beautiful or So What kapcsán, hogy még soha nem készítettem recenziót ennyire idős zenész munkájáról; a magyar származású énekes-dalszerzőnek most már csak pár hónap van hátra a 75. születésnapjáig.

false

Természetesen Simon karrierjét sem kerülték el a hullámvölgyek, a 2006-os Surprise óta viszont nem nagyon lehet panaszunk az albumaira. A Stranger to Strangerben most például az a jó, hogy a Simon & Garfunkel-es időkből visszahozza a régi producert, Roy Halee-t – másrészt pedig a modernitásra is ügyelve több dalban aktívan közreműködik az olasz elektronikus zenei producer, Clap!Clap!, ami azt jelenti, hogy emberünk nem ragadt meg a saját mítoszában, hanem továbbra is mer kísérletezni. Több dalban egzotikus, akár házilag barkácsolt hangszerek is szólnak, a hangszerelés pedig kiváló, ahogy azt már rég megszokhattuk tőle.

false

A So Beautiful… fő témája Isten és a túlvilág volt, ebből a koncepcióból pedig jutott erre az albumra is – például a nyitó The Werewolfban, mely egy olyan nőről szól, aki elteszi a férjét láb alól. Simon kiváló történetmesélő: a Wristbandet annak a zenésznek a szemszögéből énekli, aki elhagyta a backstage-et a karszalagja nélkül, és nem tud visszamenni a saját koncertjére, a Riverbank pedig egy iskolai lövöldözést érint, de kapunk pozitívabb darabokat is, például a dzsesszes/Graceland-es címadó dalt vagy az In the Garden of Edie-t, amely a címe alapján aligha szorul magyarázatra (az idős dalnok felesége nem más, mint Edie Brickell). Negatív irányban egyedül a kicsit rajzfilmes hangulatú – viszont a motherfucker szót is szerepeltető – Cool Papa Bell lóg ki, de szerencsére van csúcspont is: soha nem gondoltam volna, hogy Simon kapcsán egyszer leírom a progresszív szót, de a Proof of Love monumentalitását nem nagyon lehet máshogy jellemezni.

Noha Paul Simont nem mindig szokás a legeslegnagyobbak szintjére helyezni, a Stranger to Stranger újabb emlékeztető arra, hogy neve az elmúlt bő 50 év legzseniálisabb dalszerzőivel együtt említendő. Ott a helye a legnagyobb élő és még alkotó énekes-dalszerzők között: Bob Dylan, Paul McCartney, Neil Young ligájában. Szomorú, hogy több nevet már nem nagyon lehet felsorolni mellettük.

Universal, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.