Lemez

Trouble: The Distortion Field

  • V. Á.
  • 2013. szeptember 1.

Zene

A chicagói Trouble szinte tökéletes példája a meg nem értett zenekarnak.

Az idestova harmincnégy éve működő kvartett mindvégig megmaradt az underground arcok klubokban játszó szent tehenének, míg azok a csapatok, amelyek bevallottan ihletet merítettek a lemezeiből, gyakorlatilag sztárokká váltak - lásd mondjuk a Metallicát, amely a legenda szerint nemcsak riffeket (a Sad But True megvan, ugye?), hanem a gitárhangzást is tőle lopta. A Trouble a kétezres évek elejéig bírta a gyűrődést, aztán jegelte magát, és csak 2007-ben tért vissza a Simple Mind Conditionnel, melynek turnéján Magyarországra is eljutott. Aztán Eric Wagner, a jellegzetes hangú énekes ismét kiszállt, helyére pedig néhány próbálkozás után Kyle Thomas került, akivel már jó tizenöt éve, Wagner első kiválása után is adott néhány koncertet a Trouble.

Az egykori Exhorder-, Floodgate- és Alabama Thunderpussy-énekessel mondhatni új erőre kapott a zenekar a halványabb Simple... után, mert a Distortion Field dalaiban nem nagyon lehet hibát találni. A korai Black Sabbath riffjeit továbbgondoló és ikerszólókkal bővítő Rick Wartell és Bruce Franklin témái tökéletesen illeszkednek Thomas hallhatóan klasszikus heavy metalon és hard rockon edződött hangjához. Most ugyan nincs a 92-es Memory's Gardenhez fogható sláger, a zömmel középtempós, négynegyedes szeletelések veszélyes egyhangúságát sikeresen meg tudták törni olyan, kiválóan eltalált tételekkel, mint a gyorsra és húzósra vett Sucker, a komoran cammogó One Life vagy a záró, monumentális Your Reflection.

FRW, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.